Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

ugar helyett a zöld ugar. A lucerna meghonosodása a legkésőbbi, az 1910-es évek körüli. A pillangósok elterjedése a kaszálók csökkenését, s így a takarmánytermesztés intenzívvé válását eredményezte. Szőlő-gyümölcs: A filoxérajárvány előtt majd' minden falu szőlőhegyén több-kevesebb nemes szőlő termett, piros és fehér egyaránt. A pusztítás után azonban főleg a direkttermő, gyengébb fajták terjedtek cl, s versenyre keltek a régi, nemes fajtákkal. A szőlők pusztulása egyben a gyümölcsfák szaporodását is jelentette. Kevés falu emelkedett ki különösen jó, nagyarányú gyümölcstermesztésével, s kevés falu látta el szomszédait, környezetét gyümölccsel. A kevés ilyen közt volt például Varbócz, Balajt. Egy átlagos falu átlagos gazdasága azonban csak annyi gyümölcsöt takaríthat be a nyár és ősz folyamán, amennyit maga kényelmesen elfogyaszt, és pálinkának feldolgoz. Az átlagos gazdaságnak 20—30 szilvafája (fehér, veres, bódi, betrencei), 5—8 almafája (nyári, borízű, kormos, sóvári), hasonló számú körtéje, néhány cseresznye-, meggy-, sárgabarackfája és mint legértékesebb, 3—4 diófája is van. Találhatók még gyümölcsfák a kertben is. A gyümölcsök itt felsorolt fajtáit már jó néhány évszázada termesztették a parasztok, fákat ültettek, telepítettek és oltottak. Változást talán csak századunk hozott, amikor bátortalanul bár, de terjedni kezd az őszibarack, s az alma néhány nemesített fajtája. A 20. században már nem is annyira, de azt megelőzően nagyon fontos szerepet játszott a gyümölcs a parasztok táplálkozásában. A nemesített fajták termései mellett sokan és sokat gyűjtenek mogyorót, somot, vadalmát és vadkörtét stb. is. Sajnos, korszakunk vetésterületének alakulására csak az 1930-as évektől állnak rendelkezésünkre hiteles adatok. így, amikor a kapitalizmus korabeli parasztság termelésének két szélső időpontját (mint kezdeti évtizedek, 1860—70-es évek és mint végsők 1930—40-es évek) kell összehasonlítani, egymás mellé kerül a statisztikai adatközlés és a kevéssé egzakt visszaemlékezés. 2 Tört. Stat. Kötetek Növénytermesztés, 1976. 68