Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

mástól távoli helyeken feküdtek, s nem voltak alkalmasak arra, hogy nagy táblákat alakítsanak ki belőlük. A szántók nem terjednek még túl a falun keresztül futó patak és út menti szegélyrészen. Még az 1853-as térkép is meglehetősen középkori állapotokat mutat. így tűnik ez az erdők belsejében meghúzódó, szigetszerű irtásdarabok miatt, az erdőkbe benyúló szántóparcellák miatt. Nincs még máshol művelés, csak a patak mentén — ahol rétek húzódnak —, és a patak mentét övező domboldalakon — ahol szántók találhatók. — Az erdő meghódítása a falutól délre, ha már kezdetét is vette a 18. században, valójában csak a 19. század második felében lesz teljes. Középbirto­kosok, bérlők irtatnak, de üzemük az erdő szántóvá tétele után sem életképes, ezért vagy kisbérlőknek adják ki, vagy parasztoknak adják el földjeiket. Természetesen a szántók eladása előtt már az erdőkből is elkeltek jókora darabok, s így közvetlenül paraszti irtásként épül­tek be a gazdaságokba. Az erdőirtások nem fejeződtek be azonban a századfordulón, mert 1935-ig még további 400 hold erdő kerül vágás alá. A rudabá­nyai volt úrbéres gazdaközösség és a Szuhogy községi egyesített le­geltetési társulat erdőit legelővé változtatta. így mindkét községnek 300—300 hold körüli legelője lett. A rétek történetéről a martonyié­hoz hasonló mondható el. A gazdák szőlői főleg a rudabányai határban levő hegyeken van­nak, mely szőlőhegyek szintén középkori művelésre néznek vissza. A szuhogyi parasztbirtok tagoltságára bemutatom az 1920-as évek egyik gazdaságának birtokviszonyait (helyrajzi szám — neve — nagysága: négyszögölben). 26 Égerszög: Égerszög azért szerepel a példatárban, mert — ha lehet így mondani —, még középkoriasabb formákat őriz, mint a bemuta­tott községek. Határszerkezete középkorias a kevés és apró darabok­ban levő szántók miatt. Középkorias, mert szántóirányaival érezteti 2(5 382 — szántó a Kisvölgyben — 100. 383 — szántó a Kisvölgyben — 730, 407 — rét a Kaba.a-dűlőben — 137, 408 — rét a Kabala-dűlőben — 70, 510/1 — szántó a Dipóczon — 255, 685 — szántó a Nagyhidegvölgyben — 779, 722 — szántó a Kishídegvölgyben — 496, 1156 — szántó a Szén­völgytetőn — 1414, 1272 — szántó a Kisbilicén — 559. 1376 — rét a Bi­licevölgyben — 113. 1481 — rét a Csátés szegrétekben — 393. 1482 — szántó a Csátés szegrétekben — 126, 1614 — szántó a Rétrejárón — 1122, 1188 — szántó a Kisbilicén — 217, 1189/2 — rét a Kisbilicén — 367, 510/1 — szántó a Lipóczon — 25„ 685 — szántó a Nagyhidegvölgyben — szántó a Nagyhidegvölgyben — 577. 1639/1 — szántó a Verőben — 839, szőlő 400, közös erdő — 5 hold; összesen: szántó 13 darabban 7807 (=5 k. hold), rét (5 darabban): 1180, kert: 1200. 01

Next

/
Oldalképek
Tartalom