Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)
művelő falu megerősödésével. Bizonyság erre a 12—14. századi alapítású templomok sora. 9 Az eredetükben települt falvak központi területének említett 18. századi beépülése néhány fontos előzményt és megoldást mutat. Ez ideig gyarapodhatott a telkek száma és nagysága. Űj beltelkeket lehetett kihasítani a falu területéből, melyhez szántók is járultak, sőt, a meglevő telkek szabadon osztódhattak. A belső telkek szinte kizárólagosan szabályosak voltak, merőlegesen feküdtek az útra, patakra, s hosszan benyúltak már telki szántójukkal a határba. Az újonnan alakuló telkek ezt az egyetlen szántójú régi modellt követték. Az úrbérrendezés a gyakorlatban elejét vette a további telekalakulásoknak és -aprózódásoknak. A belterület nagysága változatlan maradt, de ugyanakkor új házak, háztartások keletkeztek, immár zsellérstátusúak. A földesúr apró házhelyeket méretett ki számukra, vagy éppenséggel a községtől kaptak ilyet az egykori kertek, rétek területén, a víz mellett. Ha e kis házhelyek igyekeznek felvenni az úrbéres, jobbágytelkek formáit, az egyutcás, két házsoros faluból kétutcás falu lesz. A középső házak kis házhelyei egymással párhuzamosak, szabályosan épülnek be a meglevő formába, de egyértelműen árulkodnak fiatal korukról, mint például Galvács, Ládbesenyő stb. Arra is ismertek példák, hogy a régi, külső házsorok, telkek szabályosak, míg a zsellérek házhelyei összevisszaságban fekszenek, nem igazodnak sem a telkekhez, sem a patakhoz, s legfőképp nem egymáshoz. Itt nincs házhoz kapcsolódó szántó vagy akár kert, de még a gazdasági épületek megléte is ritka, miként látható ez Abod, Szalonna, Szuhogy stb. példáján. A 18. század végi, katonai felvétel az első, minden községet bemutató példás ábrázolás, melyből már településmorfológiai csoportosítás készíthető. Ezekből, valamint az időben igen elhúzódó (1867 —1924) kataszteri térképek anyagából végeztem el e feladatot. 10 Az előzőekből már nyilvánvalóvá vált, hogy e vidéken a szabályos, szalagtelkes falvak a leggyakoribbak. Elvétve akad egy-két szabálytalan alaprajzú halmaztelepülés, s néhány — az előző két forma átmenetijeként — körfalu. 11 Patak menti falu: A szalagtelkes falvak csoportján belül ez a forma a legáltalánosabb. Klasszikus esetben a patak pont a falu közepén folyik, s pontosan kettészeli a települést. A vizet mindkét 9 Szabó 1936. 10 Hadtörténeti Térképtár I. katonai felmérés 1784., Edelényi Járási Földhivatal Kataszteri térképek. 11 A tárgyalás menete követi Mendöl 1963. és Eperjessy 1966-os rendszerezését. •'."••'• 2H