Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

valószínűnek látszik, hogy kezdetben, azaz a megtelepedésnél az elvek voltak az elsődlegesek, a 19. században viszont a korábbi elvek egyre inkább csak elemekké válnak, s ekkor főleg az elemek dominálnak, ezek leírása az elsődleges. Az elemek között kell számon tartani a telket, az ezen elhelyezkedő épületeket, a telken kívüli épületeket és földrajzi alakzatokat. A 12—13. századi megtelepedések legfőbb elve a patak, vagy folyó melletti helyválasztás,

6 s az, hogy a település kevés háza a folyó, vagy patak mellett, kissé távolabb épüljön. így a patak és a kétoldalt húzódó telkek között, mintegy 50—100 méter a távolság. Ez a tér legelőnek, rétnek, kertnek használható, miként erre a recens anyagból számos példa hozható. így például Ládbesenyőn a telkek és a patak között káposztás-, zöldségeskert volt, csak a 20. század elejétől kezdték ezeket beépíteni. Abodon még az I. világháború utáni időkig is a falu közepén, a patak mellett delelt a gulya, s a patak egy másik szakaszán terült el a káposztáskert. A legtöbb helyen a 20. századra ezek az üres területek már beépültek, de a patak így is szinte a falu mértani középvonalán folyik át. így látható ez például Galvács, Martonyi, Szendrőlád, Imola, stb esetében is. A telkek egymáshoz és a patakhoz való viszonya általában rendezett, a telkek egymással párhuzamosak, a patakra merőlegesek. Ezekben az esetekben a patak és folyó ugyanolyan településképző elem, mint az út. A falvak kiterjedésének egyirányúságát éppen az utak módosítják, hiszen a terjeszkedés során az új telkeket egy-egy ilyen út melletti földből hasítják ki. A 19. századig szinte mindenütt gondosan ügyelnek arra, hogy a valamikori településmagtól a megkezdett irányokba egyformán terjeszkedjenek, azaz a falu korábbi központja továbbra is a település mértani középpontjában maradjon. Melyek a legfontosabb központképző elemek? Itt elsősorban a földesúr lakhelyére, a templomra (temetőre), vásártérre kell gondolni. Érdekes, hogy noha a falvak dombokkal körülvett völgyekbe épültek, s így eleve kínálkozott a lehetőség, hogy a templomot kiemelkedő helyre húzzák fel, az általános gyakorlat szerint a templomokat a korai időben mind a völgyben, a falu közepén építették. Így látható ez Bódvaszilason, Szőllősardón, Égerszögön, Imolán. Abodon is, Szuhogyon is két-két templom van. Abodon a 13. századi román stílusú, református templom a patak mellett áll, a görög katolikusok 18. század közepi temploma már csak a falu fölötti dombra kerülhetett. Szuhogyon szintén a középkor óta azonos helyen áll a reformátusok temploma, azaz a patak mentén, míg a katolikusok későbben emelt 8 Maksay 1971. 37. 22