Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)
sorolták. A jobbágyok többségükben „örökösök" voltak. Lakosságuk a 16. századtól folyamatosnak mondható. 8 1784-ben 19 paraszt (ezeknek 26 örökösük), 53 zsellér (17 egyéb) férfi szerepel. 1828-ban 31 jobbágy, 11 házas és 3 hazátlan zsellér háztartás került összeírásra, 109 adózó felnőttel. A 31 jobbágy egységesen 20—20 pozsonyi mérő vetett földet, 4—4 embervágó rétet bír. Ez fél telek emelkedést is feltételez. A háromnyomásos gazdálkodás miatt 10—10 pozsonyi mérős ugarföld is volt, a 15 holdas szántóval rendelkező fél telek így kerekedik csak ki. A jobbágyok ilyen differenciálatlansága a feudalizmus végéig megmarad. A népesség száma 1784-ben 445 fő (55 ház, 75 család), 1817-ben 521 fő, 1851-ben 514 fő (92 ház). A falu nagy része kikerül az Okolicsányiak kezéből, 1851-re a birtokosok között a Csernyus, Kiesling, Bárczay, Szalay családok jelennek meg. A szántók közel felét már ők birtokolják. A korszak végén 964 hold szántóból 465 hold az úrbéres, egy rész irtás, többi a majorsági eredetű. A kapitalizmus időszakára kialakul a társadalom egyharmadát kitevő egységes parasztság, és közel kétharmadnyi — kevés lehetőséggel rendelkező — szegény sorsú zsellérnépesség. Az utóbbiak rákényszerülnek a 19. század végéig a távoli munkavállalásokra (alföldi nyomtatás, aratás), erős az elvándorlás is, a század végétől azonban új perspektívák nyílnak majd, melynek során egyre többen válhatnak birtokos paraszttá. Szalonna — Martonyi Az úrbérrendezéskor mindkét községet nagyrészt örökös jobbágyok lakták, kevesen voltak köztük szabadelmenetelűek. A szolgáltatásoknak nem alakult ki egységes rendszere; ki robotolt, ki felvállalta, hogy éves szolgálatait egy összegben megváltja stb. Robotot, dézsmát nem egyformán teljesítettek. A robot is mindenkinél másmás jellegű lehetett. Mindezek okaként magától kínálkozik a magyarázat, hogy itt több birtokos miatt alakult így a helyzet. 9 8 A 16. század végén a Fóris, Lukács. Oláh nevűekből kerülnek ki a községi bírók. A 18—20. századi népesség nagy része főleg e nevűekből és emellett a Kenéz hadból kerül ki. Miskolci Lvt. Borovszky jegyzetanyag. Szuhagy. ' Arról, hogy miként jöhetett létre a birtokosok közötti telekaprózódás, sejtet valamit; Borovszky 1631-es ládbesenyői adata. „Bory György Gáspár és Magdolna 1 jotobágytelket Lad Bessenyőn elzálogosítanak 65 magyar forintért Putnoky Mihálynak." Miskolci Lvt. Borovszky jegyzetanyag. Ládbesenyő. !.'•:
