Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

A sarlós aratás korában általában olyan kereszteket raktak, melyekben 80—100 kg tiszta búza, 70—90 kg rozs volt. Egy emberre naponta másfél kereszt csépelni való gabonát számoltak, s ha ketten dolgoztak együtt, 2—3 napi cséplés után szórtak. A kaszás aratás korában már kisebb kereszteket raktak, s így kisebb kévéket is kötöttek. Ekkor 40—65 kiló között mozog a keresztben levő tiszta szem súlya. (Búza keresztje, 1877: 90 kg, 1882: 97 kg, 1906: 43 kg, 1907: 40 kg, 1908: 50 kg, 1903: 67 kg.) A fenti számok lényegében csak a termés esetlegességét, s ezen keresztül a termelés kiszolgáltatottságát hivatottak bizonyítani. A földművelés munkafolyamatait, mintegy összefoglalásképpen, kalendáriumszerűen közlöm. Emellett feldolgoztam Kertész István naplójának öt, egymástól távoli esztendejét. Ez az öt év szinte mindig egy más típusú paraszt alakját mutatja be, pontosabban más társadalmi státuszú egyén gazdasága, ezen keresztül időstruktúrája, és megélhetési formája bontakozik ki. Kertész az első időmetszetben agrárproletár, olyan nincstelen paraszt, aki másoknál végzett csépléssel, aratással, erdőmunkával keresi kenyerét, s tartja el ekkor még csak magát és feleségét. Főleg kisnemesek gabonatermő gazdaságában, és a középbirtok erdejében dolgozik. Háza és kevés szőlője van. A második évben 4 tagú családot tart el, földje még nincs, főleg haszonbérleteket vállal, s hasonlóan kepés munkákat, mint előző alkalommal. A harmadik időmetszetben Kertész már 10 hold körüli földön gazdálkodik, örökölte szülei földjének egy részét. Két nagyobb gyermeke van, de még nem akkorák, akik komolyan segítenének a gazdaságban. Egyházi funkciója is van, a református egyház egyik presbitere. 1903-ra gyarapítja egy kevés földdel gazdaságát, melyben ekkor négy erős, felnőtt ember dolgozik. Most kevesebb munka esik rá, sok mindent fia végez, míg ő mint paraszt-ács sokat dolgozik másoknak. A gazdaságnak egy pár lova van, mellyel a fiúgyerek végez néha bérszántást. Kertész vezető községi ember ekkor. Az utolsó évben községi bíró, a falu egyik első embere. Gyermekei megházasodtak, a család újra két főből áll, s a munkák elvégzése ismét egyedül reá hárul. Az év munkálatainak összegzése hónapok szerint, a századfordulót tekintve: 104