Szuhay Péter: A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában (Borsodi Kismonográfiák 14. Miskolc, 1982)

26. kép. Anyaszéna hordása, vendégoldallal ellátott szekéren, Abod dozásával, túl azon, hogy tavasszal lefűrészelték a száraz ágakat és ősz végén a törzset körbetekerték szalmával, nem sokat foglalkoztak. Néhány értékesebbnek tartott fa gyümölcsével gyakran felkeresik az egyes piacokat. Többen kísérleteznek bizonyos vadon termő gyümölcsfák nemesítésével, pl. vadalmába sóvári almát oltanak. A gyümölcsök nagy részét a frissen fogyasztáson túl aszalják, hogy ezzel némileg pótolják és ízesítsék a téli eledelt. A szilva nagy részét pálinkának főzik ki, és kevés az a mennyiség, amiből lekvár készül. A gyümölcs piaci hasznosítása csak friss állapotban volt elképzelhető. A termelés néhány munkaszervezeti vonatkozására kell még kitérni. Abból következően, hogy a mezőgazdasági munkák nagy ré^ sze — s nyugodtan lehet mondani, hogy nagy része, azaz a nyári időszakban — kampányjellegű, a munkákat máshogy, mint kooperációval, vagy dolgoztatással nem lehet elvégezni. Egy közepes parasztgazdaság nemigen foglalkoztatott külső munkaerőt, s ha rendelkezésére állt három-négy felnőtt munkaerő (egy 16 éves embert már teljes munkaerőnek számíthatunk), a munkák nagy részét maga el tudta végezni. Néhány esetben azonban szükség volt bizonyos munkatársu7* 99