Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)

V. PÁSZTOROK ÉS GONDOZÓK Hazai történeti forrásaink elég ritkán tesznek említést kecskepásztorokról. Ez — a már jelzett tartásmód, közös nyájak miatt — természetesnek tűnik, s annak következménye, hogy viszonylag ritka lehetett az önálló kecskenyáj. Hogy a kecskepásztorok száma mégsem volt jelentéktelen, azt egy XVI. századi adat igazolja. 1514ben, a Dózsa parasztháború kapcsán, II. Ulászló levelet írt X. Leó pápának, melyben — egyebek között — azt írja, hogy a szántóföldön élő parasztokhoz (ti. felkelőkhöz) csatlakozott a „marhapásztoroknak (bubulci), a kecskepásztoroknak (caprali) és az ilyfajta pásztoroknak nagyon erőszakos csapata, akiknek hatalmas sokasága lakik ebben az országban, ennek termékeny és gazdag síkföldjén".

1 Szabó Mátyás szerint az európai állattartás korai történeti forrásai a kecskepásztorok nagy szerepét jelzik, később csökkent csupán jelentőségük, önálló kecskepásztor egyre kevesebb volt, elterjedt a juhokkal való közös legeltetés.

2 A Nádasdyak dunántúli birtokainak 1549-es gazdasági számadása pl. a juhok és kecskék pásztorát említi,

3 s közös nyájakról adnak számot a Rákóczi-birtokok gazdasági iratai ós az erdélyi urbáriumok is.

4 Van azonban az említetten kívül is néhány adatunk, amely egyértelműen jelzi, hogy nem volt ismeretlen a középkor folyamán ez a foglalkozás, bár a kecskeállomány zöme az egyéb állatot is őrző pásztornépesség kezén lehetett. Egy 1622-ből Máramarosról származó adat említést tesz fejszés pásztorokról, akik — a forrás szerint — kecskepásztorok voltak, s fejszéikkel a fák ágait vágták állataik számára.

5 1647-ben a Zemplén megyei Nagykázmér elöljárósága bünteti azokat a kecskéseket, akik állataik számára az erdőt vágják.

0 A sárospataki uradalom urbáriuma 1648-ban Erdőbényén említ egy Nagy István nevű sze1 Szabó I., 1950. 181. 2 Szabó M„ 1970. 333. 1 Belényesy M., 1959. II. 36. 4 Makkai L., 1954. 531, 609. stb.; Prodan, D. 1970. 905. stb. 5 Takáts S., 1915. 300. fi Tagányi K., 1896. I. 464. A kecskés kifejezés Herman Ottó szerint a XVII. századig általános: Herman O., 1914. 160. 90