Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)

kecsketartására is. A kecske majorsági állatállományból való részesedésére érdemes néhány példával utalni. A munkácsi uradalom 1638. évi inventáriuma a beregszászi majorból a következőket tartalmazza: „Majorsági juhok: 948 fejős, 185 meddő juh, 80 kos, 329 idei kosbárány, 432 idei nősténybárány, 188 fejős, 68 meddő kecske, 16 cáp, 58 idei cápolló, 65 idei nőstény olló. A havason 20 meddő juh, 17 tavalyi kos és cáp, 3 idei bárány jutott dézsmába."

85 1643-ban a Rákócziak makovicai uradalmának majorjaiban:

80 öreg juh 432 öreg kos 37 idei jerke 130 idei kos 132 öreg kecske 78 örteg bak 3 idei kecske 16 idei bak 26 Az edelényi Sápi-pusztán 1762-ben a vagyonleltár 825 juh, 434 sertés, 263 szarvasmarha és 65 ló mellett 88 kecskét talált.

87 A majorságok mellett számottevő lehetett a várak kecskeállománya is, ami — hasonlóan a majorságokhoz — részben a dézsmából táplálkozott, de az, hogy például a sümegi vár a XVI—

XVII. század fordulóján külön pásztort tartott a kecskékhez, utal a kecsketartás jelentőségére.

88 Elterjedt volt a kecsketartás a környező országok földesúri gazdaságaiban is.

89 i e) Szocialista mezőgazdasági üzemek kecsketartása Az elmúlt évtizedekben néhány mezőgazdasági nagyüzem — elsősorban egy-két hozzáértő szakember munkájának eredményeként — helyet adott a kecsketartásnak. Űjra kelendő — csemegeként — a kecskehús, s a tejéből készült sajt, de gazdára talál az állat bőre is. Az új feltételek között azonban már nem őrzik a tartás régi hagyományait, a mezőgazdasági nagyüzemek <e vonatkozásban is M Makkai L., 1954. 331. w Makkai L., 1954. 130. 87 Faragó T., 1973. 101. 88 Bökönyi S„ 1968. 294—295.; Sugár I., 1975—1977.; A sümegi adatért Bodó Sándornak tartozom köszönettel. stJ Wolski, K. 1976. 147. 52