Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)

7. kép. Kecskék a juhnyájban (Tiszakürt, Szolnok megye) a bányavidék birtokosait, hogy tiltsák meg a kecskék erdei legeltetését.

10 Több nyílt parancsban tiltja Miksa is a kecskék erdei legeltetését, különösen a bányavidékeken.

11

1570 körül Balassi Bálint hoszszan pereskedett az egri erdőket pusztító kecskés gazdákkal. 1654ben Kézsmárk városa bitangba behajtotta Thököly kecskéit, mert a város erdeit pusztították. Eközben olyan verekedésre került sor, melynek során 18 ember megsebesült, három pedig meghalt.

12 A XVII—

XVIII. században növekszik a kecskék erdei kártételével foglalkozó iratok száma, egyre keményebb az utasítások megszegőinek kilátásba kerülő büntetés is. Az iratokból kiderül az erdei kártételek mibenléte: bár a friss ültetésekből kitiltják a kecskéket, nem az a fő gond, hogy az állatok lerágják a friss hajtásokat. Főleg a pásztorok azon gyakorlata ellen folyik küzdelem, hogy az állataik számára levagdalják a fák ágait. 1647-ben a Zemplén megyei Nagy10 Tagányi K., 1896. I. 50., 59. 11 Idézi: Herman O., 1909. 165. 12 Hankó B., 1954. 32. 31