Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)

hasonlóan. Amíg azonban a Felvidéken szinte általános a kecske az urbáriumokban, addig az alföldi területeken alig fordul elő.

20 Az egri vártartomány területén a XVI. században húsvét ünnepén kötelező volt kecsketizedet adni,

21 a nagybányai uradalom viszont karácsony napján követelte a kecskegidát, vagy annak pénzen való megváltását.

22 A murányi uradalomban a XVI. század második felében egy dénár a kecske utáni adó, hasonlóan a juhhoz, ugyanakkor 2 dénár a ló, ökör és tehén adója.

23 Tokaj urbáriuma szerint a jobbágyok minden kecske után annyi dénárt kötelesek adni, ahány forintot az állat ér.

24 Tizedköteles volt a kecske a török hódoltság területén is.

25 Mikor 1604-ben az erdélyi országgyűlés elrendeli a jobbágyság személyi adózását, majd a gazdák állatainak szám szerint való megadóztatását, az ökör és fejőstehén adóját 20, a meddő tehén és harmadfű tinó 10, a juh és kecske adóját 1 pénzben szabják meg.

2(i Mivel a decimátor a tizedet a nyájból szedte ki, ami nem mindenütt volt egész számú, illetve tízre rúgó állat, ezért mindenütt elterjedt a töredékszámú állatok tizedének pénzen való megváltása. A csicsvai uradalomban például fejős kecskéért 4 dénár a váltópénz,

27 a tolnai Sárközben 5 krajcár.

28 A Borsod megyei Bóta urbáriumában 1717-ben a következő szerepel: „valakinek Vagyon Fejős Juha és fejős Ketskéje, azoknak bárányaibul és Gedájokbul tartozik tizedet adnyi, és ha tizedre való nem lenne, Minden Bárányul vagy Gedoul Tartozik váltó Pénzzel négy Pénzel.. ."* 1715-ben, az állandó adó behozatalakor új adókulcsot állapítottak meg (limitatio facultatum), mely szerint egy kecske adója 1 krajcár, ugyanakkor ököré és tehéné 10, tinóé 5, igáslóé 6, ménesbeli lóé 4, sertésé 3, juhé 1 krajcár.

30 A jobbágytelepülések adózásával szemben a vlachok — juhaikhoz hasonlóan — huszadot vagy ötvenedet adtak kecskéik után is. A munkácsi uradalom területén a XVII. században a pásztor „... minden 20 meddő juhnak, minden 20 kosnak, fejős kecskének, 20 IIa B., 1957. 82.; Vö.: Maksay F., 1959. 21 Maksay F., 1959. 701. • 22 Maksay F., 1959. 622. 23 Maksay F., 1959. 314. « Maksay F., 1959. 742. 2S Éber E., 1961. 44. * Szentgyörgyi M., 1962. 41. 27 Adalékok... IX. 304. a» Andrásfalvy B., 1976. 392. 29 Heves megyei Levéltár. Egri szeminárium iratai XII—9. 24. Nr. 593. Az adatért Veres Lászlónak mondok köszönetet. 30 Borsod megyei Levéltár. Jkv. XVIII. 1, 4. Veres László szíves közlése. 18