Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)

sertések ritka volta jellemezte,

12 ezért ez utóbbi — elsősorban arányaiban érdekes — számon a juh és a kecske osztozhatott. A juhés kecskecsontok együttes aránya azonban az ország egyes területein, s az alföldi falvakon belül is, meglehetősen eltérő képet mutat: Túrkeve-Móric Árpád-kori falujában az összes háziállatcsont 20,83 százaléka, ugyanakkor Tiszalök-Rázompusztán csak 5,18 százalék, Kardoskúton 9,03 százalék.

13 A XII—

XIII. századtól kezdve már írott forrásaink is segítséget adnak állattartásunk ezen ágának vizsgálatához. Itt is van azonban néhány nehézség, ami miatt nem állítható össze a teljes kép. írott forrásainkban nagyon gyakran együtt szerepel a juh és a kecske. Ha alkalmanként külön említik őket, számarányuk anynyira változó, hogy nem lehet olyan kulcsszámot, mutatót találni, ami jelezné a két állat egymáshoz, illetve a többi állathoz viszonyított arányát. Így az abszolút értékkel való számolásra, az állat jelentőségének erről az oldalról való megközelítésére lényegében a múlt század végéig nincs lehetőség. A feudális kor adminisztrációja általában az összeírásokhoz készített nyomtatványokon is egy rovatban szerepeltette a juhot és a kecskét, ami persze bizonyos mértékben a két állat tartásának kapcsolatát is jelzi. Jellemző azonban a kecsketartásra az állomány számának eltérő, változó értéke is. A közelmúlt példái azt jelzik, hogy az állat jelentősége egy-egy területen, akár néhány esztendő leforgása alatt is alaposan megváltozik. Főleg szociális okok egy-két év alatt magasra emelték az állatszámot, ami ezen okok elmúltával, rövid idő alatt szinte nullára csökkent. Gyakran felbukkan a kecsketartásra való utalás Árpád-kori, Anjou-kori és Zsigmond-kori okleveleinkben, elsősorban birtokadományozással és földesúri hatalmaskodással kapcsolatban. István király 1015-ben Pécs várad monostorának 120 ló, 84 tehén, 464 juh és 102 sertés mellett 92 kecskét is adományoz.

14 1233-ban a somogyi Zselicségben lakó kanászok arról panaszkodnak, hogy noha két telek után — egyebek között — 60 kecskebőrt (hajával együtt) adnak az apátnak, az mégis gödölyéik tizedét is követeli.

15 Egy XIV. század végi adat szerint a pécsi püspök emberei, elhajtván Lajmér község lakosainak állatait, 150 barom, 100 sertés és 20 ökör mel12 Bökönyi S., 1968. 292. 1! Bökönyi S., 1974. 420, 412, 372. 14 Idézi: Herman O., 1909. 119. 15 Tagányi K., 1896. I. 6—7. 16