Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)

Gunda B., 1962. A barlangi állattartás kérdéséhez. Ethn. LXXIII. 448—451. Gunda B., 1966. Ethnographica Carpatica. Budapest. Gunda B., 1973. Mesterséges szarvátalakítás a magyar pásztoroknál. Dankó I. (szerk.): Bajomi krónika 103—109. Biharnagybajom. Gunst P., 197Ó. A mezőgazdasági termelés története Magyarországon 1920—1938. Budapest. Gunst P., 1976. A mezőgazdaság fejlődésének megrekedése a két világháború között (20-as, 30-as évek). In.: A magyar mezőgazdaság a XIX—

XX. században. 275—400. Budapest. Györffy Gy., 1977. István király és műve. Budapest. Györffy I., én. Állattartás. In.: Magyarság néprajza II. kötet 107—182. Hankó B., 1954. A magyar háziállatok története. Budapest. A havasi kecskepásztor. Vasárnapi Újság 1861. 78—29. Herman O., 1909. A magyarok nagy ősfoglalkozása. Budapest. Herman O., 1914. A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest. Horn A., 1948. A kecske bírálata, törzskönyvelése és tenyésztésének alapismerete. Állattenyésztő és Törzskönyvelő Szervezetek Országos Szövetsége. Budapest. Hőgye I., 1972. Legeltetési rendtartások a Hegyalján a 17—18. században. HOMKözl. 11. 133—137. Hubschmid, J. 1954—55. Haustiernamen und Lockrufe. Vox Romanica 14. 184—203. IIa B., 1944—1976. Gömör megye I—

IV. kötet. Budapest. IIa B., 1957. A dézsmajegyzékek, mint a történeti statisztika forrásai. In.: Kovacsics J., (szerk.): A történeti statisztika forrásai. 82—118. Budapest. Imreh I., 1959. Székelyföldi paraszti jegyzőkönyvek pásztorlási határozatai (1717— 1928). AtSz 161—190. Jakó Zs., 1944. A gyalui vártartomány urbáriumai. Kolozsvár. Jankó J., 1902. A balatonmelléki lakosság néprajza. Budapest. Kachelmann, C. 1941. Állattenyésztési ismeretek III. (kecsketenyésztés 130—135.) Budapest. Karmyseva, B. Ch. 1969. Arten der Viehhaltung in den Südbezirken von Usbekistan und 135