Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)
idején, s főként a juhászatban bekövetkező fajtaváltás után a kecskeszőr versenyképes maradhatott a birka gyapjával. Visszaszorulásának jele az is, hogy a feldolgozás a durva, közönséges anyagokon, s a háziipar-kisipar szintjén megrekedt. Hasonló volt a helyzet a román területeken. A XVH. században kialakult a szőrtarisznyás mesterség, volt ahol külön utcájuk volt ezen mestereknek, akiknek eszközei, s eljárásmódjai balkáni és török kapcsolatokat jeleznek. A mesterség azonban itt sem jutott túl a kisipar keretein. 112 (Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a kecskeszőrhöz hasonlóan háttérbe szorult a többi állat szőrének feldolgozása is, hiszen néprajzi adatok tanúskodnak a szarvasmarha, ló és a kutya szőrének korábbi feldolgozásáról.) 5. Egyéb haszonvételi formák A haszonvétel legfontosabb lehetőségei mellett szólnunk kell röviden az állat tartásának mellékes hasznairól is. A kecske trágyáját — hasonlóan a többi állatéhoz — felhasználták a talaj javításához. Az északkeleti hegyvidéken — a kosarazás révén — közvetlenül is a földművelő életmód szolgálatában állt. 113 Korponay J., Abaúj vármegye monográfusa 1871-ben a következőket írta a kecsketenyésztésről, illetve annak hasznáról: ..... gazdászati tekintetben, mivel hasznot csak teje és kosarazás által nyújt, különös figyelmet nem érdemel." 114 A kecske trágyáját erősnek, zsírosnak tartják, hasonlóan a juhéhoz, ezért szívesen használták szőlőkben, kertekben. A kecske alá szalmával, törekkel, dudvával almoztak, hegyvidékeken a száraz lombot is használták erre a célra. Nyáron szívesen almoztak zöld lombbal, mert az hűvöset tartott, s meggátolta az állatok bolhásodását. A trágyát azonban — tekintettel kis mennyiségére — leggyakrabban összevegyítették a többi állatéval. Kevés adatunk van a kecske szarvának felhasználásáról. Elterjedt lehetett — ma is szokás — botok fogójaként való használata. Zoltai L. a XVIII. századból említi a debreceni viselettel kapcsolatban, hogy egy tanácsnoknak — egyebek mellett — kecskeszarvban végződő botja is volt. 115 Szentgálon a kecskeszarvat ruhafogasnak használták. 11 * 5 Alapanyag lehetett a késes mesterek számára is: a 112 Stoica, G. 1967/68. 171. ,,:i Földes L., 1957. 150. 11/1 Korponay J., 1871. 303. 115 Zoltai L., 1938. 32. Az adatért Fügedi Mártának mondok köszönetet. 11,1 Vajkai A., 1959. 228. 122
