Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

követte az íves várfalat, hanem — az új haditechnikának megfelelően — két, egymással tompaszöget bezáró egyenes szakaszra oszlott. Az így megerősített várfalban négy, kisebb tűzfegyverek számára alkalmas lőrést alakítottak ki. Ezek nem merőlegesek a falsíkra, hanem a várható támadás irányába néznek (35. kép). Ugyanekkor a fal belső oldalán — a köpenyezés teljes hosszúságában — egy magas és széles, az udvar felé rézsűsen kialakított földfeltöltést készítettek. A korábbi eredetű várfalakat a 16. században általában így lehetett megerősíteni, a földfeltöltés az ágyútűzzel szemben biztosított megfelelő rugalmasságot, és így nagyobb ellenállóképességet.

74 A vastagításnál alkalmazott gondos rakású tufafalazatot és ugyanolyan ferde lőréseket figyelhetünk meg a nyugati sokszögű védőműnél is, így valószínű, hogy a két építmény egy időben készült. A vár nyugati részénél jóval mélyebben fekvő, lejtős sziklapad peremén épített erődítményből a falut és a rajta át a várba vezető utat lehetett megfigyelni, sőt, szükség esetén az itt elhelyezett fegyverekkel ellenőrizni is (36. kép). A vár északi és déli oldalán a természet elegendő védelmet nyújtott, ott nem volt szükség erődítésre. Lehetséges viszont, hogy a kapubástyától északra eső holttér tömör elfalazására is a leírt építkezésekkel egy időben került sor. Ismerjük e jelentős erődítések mestereit is. Az 1530-as évektől Perényi Pétert, majd fiát szolgálta egy olasz kőműves, Alessandro Vedani, aki egy 1571-ben kelt levelében így ír: „Perényi Péter városának és kastélyának erődítményeit készítettem el, mint ahogy Egerben is látni munkámat, hol az egyik bástya a nevemet viseli. Ónodon is, hol minden ami szép és erős, az én munkám, Füzéren és Terebesen is ..." Vedani volt tehát a Perényiek utolsó székhelye, Patak erődítéseinek mestere, feltételezhetően urai többi várában is elsősorban az erődítési munkákat irányíthatta. Terebesi és ónodi munkáit nem ismerjük, az akkoriban Perényi Péter által megszállt Egerben, viszont, több általa emelt bástya maradt fenn. Közéjük tartozhat a Tömlöc-bástya is, melynek lőrései feltűnő egyezést mutatnak a leírt füzéri kilövőnyílásokkal. Nem tudjuk, hogy Vedani Füzéren 1530 és 1567, között pontosan mikor dolgozott, adatunk van viszont arról, hogy 1563-ban egy Jakab nevű kassai mester is épített a várban. Vedanihoz talán a ferde lőréses védőműveket köthetjük, de nem kizárt, hogy a korábbi, más anyagból épített 74. A falvas tágítás belső oldala melletti feltöltést a régészeti kutatás során határoztuk meg. Erre a megoldásra ld. Gerő L. 1975. 325. skk, 61