Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

tották. Ez a pusztulás valószínűleg a keleti hegynyeregben épült párkányt érte.

71 Ferdinánd koronázása után a korona visszatért Visegrádra. A továbbra is koronaőrnek meghagyott Perényi azonban — az állandó harcokra hivatkozva —, hamarosan ismét magához vette, s most siklósi várában őriztette, mely távolabb esett a Szapolyai uralta vidéktől. Amikor azonban 1529-ben a fokozódó török veszély miatt Siklósról az új székhelynek kiszemelt Patakra költözött, útközben családjával és a koronával együtt a János-pártiak fogságába esett. Sok hányattatás, török fogság után, csak 1533-ban érkezett meg végre Patakra, ahol azonnal hozzálátott egy méltó székhely kialakításához. Ekkor már ismét János király híve volt, így vett részt a két fél követei közötti tárgyalásokon, majd 1538-ban ő kérte meg János számára Izabellát, a lengyel király leányát, s kísérte Magyarországra. Ebben az időben lett a reformáció híve és lelkes terjesztője. Lehet, hogy a füzéri kápolna szobrai is vallásos buzgóságának lettek áldozatai, bár erre adatunk nincsen. János király halála után Péter ismét Ferdinánd pártjára állt. Bár a pártok ilyen gyakori váltogatása nem volt szokatlan ebben a korban, a király — noha kancellárrá és főkapitánnyá nevezte ki — valószínűleg alig bízott benne. Amikor több főúrral együtt érdekei védelmére Patakon ligát alakított, a törökkel való összejátszás vádjával Ferdinánd fogságba vetette. Az országgyűlés minden tiltakozása ellenére, hat évet töltött börtönben, s kiszabadulása után közvetlenül, 1548-ban meg is halt.

72 így érthető, hogy fia, Perényi Gábor először János Zsigmond pártjára állt, s csak később, 1563 körül egyezett ki a királlyal. Ekkor tárnokmester, országbíró és titkos tanácsos lett Miksa udvarában. Ennek fejében szerződést kötött az uralkodóval, miszerint magtalan halála esetén hatalmas birtokai a kincstárra szállnak. Gábor is lelkes híve volt a reformációnak és tevékenyen részt vett a Luther követői és a terjedő kálvini irányzat hívei közötti vitákban. 1563-ban így épp a füzéri várban — mint biztos helyen — folyt elnöklete alatt egy hitvita az ágostai és a Béza-féle hitvallás vitás kérdéseiről. 71. A koronára: Katona T. (szerk.). A korona kilenc évszázada. Bp. 1979. 188.; a mohácsi csata utáni harcokra: Déthsy M. 1979. 7., az 1529. évi portyázásra: Kemény L. 1914. 4. 72. A korona sorsára: Fügedi E.—Benda K. 1979. 118., Perényi Péterre: Déthsy M. 1979. 7—9. — Pettkó B. 1911. 228. szerint Perényi 1546ban ünnepélyes hűségesküt tett és térítvényt adott a királynak arról, hogy belzavarok idején átadja neki Terebes ós Füzér várait, 58