Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

már a Báthoriak 'ellen szövetkeztek, s Péter Szapolyai Jánossal együtt lett koronaőr.

09 Perényi Péter a mohácsi csatában a magyar sereg bal szárnyának parancsnoka volt. A vereség után szerencsésen megmenekült, testvére, Ferenc azonban holtan maradt a csatatéren. 1526 novemberében Péter részt vett Szapolyai fehérvári koronázásán, ahol az új király erdélyi vajdává tette. Mint koronaőrnek ezután a koronázási jelvényeket a visegrádi várba kellett volna vissza vinnie, Perényi azonban magánál tartotta azokat. Szerémi György így ír erről: „És Perényi Péter azonnal vígan elrohant Budára, nem várta meg a királyt végig. És Budáról nyomban Füzérvárra futott, s ott helyezte el a koronát biztos helyen". Ha tehát hihetünk az egyébként gyakran megbízhatatlan szerzőnek, 1526 végén Füzér lett a magyar királyi korona „biztos helye". Nem Siklósra, Debrőre, Ónodra, vagy Terebesre vitte azt Perényi, hanem abba a várába, melyet a legbiztonságosabbnak, a legjobban védhetőnek ítélt meg. Ez megerősíteni látszik korábbi feltevésünket: a füzéri vár ekkor már nem annyira lakóhelyként szolgált, hanem mint az értékek — kincsek, oklevelek — biztos tárházául. A már ekkor is nagy tiszteletben tartott koronát megfelelő helyen, a palotában, vagy épp a kápolnában helyezhették el, de semmi esetre sem a kápolna alatti, ma is meglevő pincébe, mint azt a hagyomány, sőt, nyomában néhány szakmunka tudni véli.

70 Hogy meddig őrizhették a koronát a várban, nem tudjuk. Amikor Perényi Péter 1527 őszén az erősebbnek vélt Ferdinánd király oldalára állt, egy forrás szerint már Temesvárról vitte azt az újabb koronázásra. De Péter ezentúl környékbeli birtokait — köztük a Mohács után önkényesen elfoglalt pataki és újhelyi várakat — már nem birtokolhatta zavartalanul: a két király hívei közötti várháborúk sorozatában mind Patak, mind pedig Űjhely gyakran cserélt gazdát. Füzér ostromát azonban bizonyára meg sem kísérelték a János-pártiak, bár 1529-ből arról értesülünk, hogy csapataik a környéken portyáztak és a vár alatti istállókat is felgyúj69. Némethi, mint megyei alispán: Kemény L. 1914. 1., Perényi Péterre: Hóman B.—Szekfű Gy. 1935. II. 605., Pettkó B. 1911. 227., Kemény L. 1914. 146. 70. Szerémi Gy.: Magyarország romlásáról. Bp. 1979. 140.; Bertényi I.: A magyar korona története. Bp. 1978. 90. Pettkó Béla téves adatot közöl: Pettkó B. 1911. 227—228. A hagyományra: Lux G. 1941. 238. — A füzéri vár tehát olyan szerepet játszhatott, mint Hevesben a Pásztó mezővárosában élő Pásztói-család hasznosi vára: kincstárnak és börtönnek használták. 57