Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

a távolra ható tűzfegyverek, láttuk, Perényi István várait is ágyúkkal ostromolta a királyi sereg. A 16. század első felében már anynyira tökéletesedtek e fegyverek, hogy Füzér is támadhatóvá vált, igaz, ekkor is csak egy oldaláról, a kelet felől szomszédos hegy irányából. De épp ezen az oldalon volt a vár legkényesebb része: a kapu. Védelmének fokozására ezért a kaputorony keleti oldala elé egy ötszögű bástyát építettek, melynek tompaszögű éle épp a várható támadás irányába nézett (44. kép). A befelé nyíló kapuszárnyakkal és felvonóhíddal ellátott új kapu a bástya déli, védett oldalára került. így, ha valaki meg akarta közelíteni a várat, (először meg kellett kerülnie a bástyát, s abba bejutva, derékszögben fordulhatott csak be a kaputoronyba. A védelmet szolgálták az eredetileg nyitott, mintegy 8 méter magas bástya négy oldalán kialakított ágyúlőrések is, melyek az ágyútűz viszonozását tették lehetővé.

67 Ez az itáliai hadiépítészetbői származó, óolasz bástyának is nevezett forma a maga idejében a legkorszerűbbnek számított. Az első ilyen bástyák hazánkban általában az 1530—40-es években készültek, de lehetséges, hogy Siklóson még Perényi Imre volt az építtetője egy hasonló formájú építménynek. így nem kizárt, hogy az ő idejében készült a füzéri kapuvédőmű is.

08 Imre nádor után két fiú maradt: Péter, aki apja örökébe lépett és Ferenc, aki váradi püspök lett. Hatalmas vagyona birtokában Perényi Péter kezdettől fogva nagy szerepet játszott az országos politikában. 1519-ben még csak temesi és abaúji főispán volt — ekkor abaúji alispánja épp füzéri várnagya, Némethi Miklós. A két testvér ebben az évben kölcsönös örökösödési szerződést kötött nagybátyjaikkal: Báthori Istvánnal és Andrással, ez többek között a füzéri várra is vonatkozott. A rendi pártharcok szövevényében azonban nem volt meglepő, hogy a Perényiek néhány év múlva 67. A várakban már Zsigmond korától nagy számban használt tűzfegyverekre: Kalmár J.: Régi magyar fegyverek. Bp. 1971. 158—160. — — A várba vezető út megtörését általában védelmi okokkal magyarázzák. 68. A bástya teljes feltárása során, annak építési idejére régészeti adat nem került elő. Ilyen bástyák a Perényiek birtokában levő várakban: Sárospatakon 1534-től, Egerben 1542 és 1548 között épültek, ugyanebben az időben — 1539—1541 között — a Nádasdiak egervári erősségében készültek még hasonlók. Horler Miklós viszont úgy véli, hogy a siklósi olaszbástya egyidős a Perényi Imre által építtetett várkápolna-szentéllyel: Horler M. 1979. 38. Sárospatakra, Egerre, Egervárra: Gerő L. 1975. 140., 149., 218., 238. 56