Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

családját.

Gi Nem állt azonban azonnal Ulászló mellé. Birtokai elhelyezkedéséből, s családja hagyományos orientációjából következhetett, hogy előbb az újabb lengyel trónigénylőt, János Albertet támogatta. Mint apja két évtizede Kázmért, ő is a határnál fogadta az országba betörő herceget. De még 1490-ben Ulászlóhoz pártolt, aki asztalnokmesterré nevezte ki.

62 A következő években tegyre nagyobb befolyásra tett szert az udvarban, a király bizalmasa, az udvari párt arisztokratáinak egyik vezetője lett. 1504-ben először Abaúj vármegye örökös főispáni címét kapta, majd az országgyűlés nádorrá választotta. Személyében családja ezzel mindeddig él nem ért rangra emelkedett. 1505-ben még nem mert fellépni a köznemesi párt ellen, bár ellenezte a rákosi országgyűlés határozatait. 1508-ban azonban már ő volt az első főúr, aki a koronázáson a szertartást vezető főpappal együtt helyezte a koronát a királyjelölt — a gyermek Lajos — fejére. 1509—• 1511. között, a király sziléziai útja idején Imre nádor lett az ország teljhatalmú kormányzója, majd később horvát-dalmát bán és országos főkapitány is. 1514-ben a király őt bízta meg a Hegyalja védelmével a felkelő parasztok ellen.

63 A királyi családnak élete végéig hűséges híve volt, tevékenyen közreműködött a Jagelló—Habsburg házassági szerződés létrejöttében. Ezzel elnyerte Miksa császár bizalmát is, aki szolgálataiért őt és utódait 1517-ben siklósi előnévvel német-római szent birodalmi herceggé tette.

64 A Jagelló-kor nagy birtokszerzői között Imre nádor nem sorolható a legügyetlenebbek közé. Egy velencei követjelentés ez idő tájt „ingatagnak és falánknak" nevezte. Nádorsága második felében megszerzett váraival — a délvidéki Valpó, a baranyai Siklós, a hevesi Debrő, a borsodi Ónod — az ország legnagyobb birtokosai közé emelkedett (19. kép). Ekkor lett az országban igazán csak ez idő tájt meghonosodó reneszánsz művészet egyik mecénása is, Ez nem annyira az 1504ben alapított terebesi pálos kolostorra vonatkozik — itt a korábbi plébániatemplomot késő-gótikus stílusban építettette át—, mint a terebesi és többi váraiban folytatott építkezéseire. Az azóta bekövet61. Imre István, fia: Teleki J. 1852. 281. (Bomfini alapján). Imre birtokaira: Engel P. 1970. 309—311. 62. Fügedi E. 1970. 121., Kemény L. 1912. 121. 63. Fógel J.: II. Ulászló udvartartása. Bp. 1912., Fügedi E.—Benda K. 1979. 103., Komáromy A.: A báró Perényi-család levéltárából. In: Történelmi Tár. 1900. 119. 64. Fraknói V.: Werbőczy. Bp. 1899. 108. 53