Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

szolgálatában a cseh Giskra megszállta az északi Felvidék jelentős részét és elfoglalta Perényi várát, Sárost is. Mivel Ulászló nem bírt Giskrával, Perényi úgy vélte, hogy személyes érdekei a zsoldosvezérhez való közeledést kívánják meg. így 1444-ben már Giskra szövetségeseként tárgyalt a lengyelekkel. Ezzel viszont kihívta a király haragját és Rozgonyi Simon püspök haddal vonult ellene, majd Pálóczi Simon ugyanebben az évben elfogta. Kiszabadulása után bosszút esküdött a Pálócziak ellen, elfoglalta két várukat, Dédest és Ajnácskőt, majd Patak városát. A magánháború folytatásaként Pálóczi László a füzéri várat vette be. Végül a két hatalmas főúri család 1446-ban kiegyezett egymással/

18 A várnai csata után. Giskra a hét főkapitány egyike lett, s hatalmát később a kormányzónak választott Hunyadi János sem tudta megtörni. Perényinek tehát továbbra is szüksége volt a jó viszony fenntartására. De amikor 1448-ban a magukat önállósító huszita bratrik elfoglalták a sárosi Újvárát, szembefordult Giskrával és Hunyadi mellé állt. Részt vett hadjárataiban és az azt követő béketárgyalásokon. Tárnokmesterként tagja volt az V. László kiadatásáról 1452-ben Bécsben tárgyaló küldöttségnek/'

0 Giskra és a husziták azonban V. László trónralépte után sem hagytak fel rablásaikkal, ezért Perényi Jánosnak továbbra Ls sok dolga akadt velük. Hunyadi László lefejezése után. azonban már ismét Giskrával együtt főkapitány, s mint ilyen kötött fegyverszünetet Kassán Szilágyi Mihállyal, a Hunyadi-párt vezérével. 1458-ban halt meg, Mátyás királlyá választását alig néhány nappal élte csak túl. Halálakor hét vár, ugyanannyi mezőváros és számtalan falu maradt utána.

50 Székhelye mindvégig Terebes volt — innen indult csapataival a husziták ellen, itt tanácskozott bárótársaival —, s a 48. A huszita háborúk feldolgozása.: Tóth-Szabó P. 1917., az említett adatokra 184—204., valamint Teleki J. 1852. I. 171., 206., 243.; Fügedi E. 1970. 108.; Pettkó B. 1911. 226., valamint Déthsy M. 1979. 6. és Horváth S.: Adatok a Perényi-család történetéhez. In: Történelmi Tár. 1908. 1. — jellemző, hogy a tárnokmester a bárói ágból való másik Jánost, mikor az Giskra fogságába esett, csak több birtok átengedése fejében segített kiváltani. 49. Tóth-Szabó P. 1917. 235—287.; Teleki J. 1852. II. 110. 50. Tóth-Szabó P. 1917. 280—301.; Teleki J. 1852. 289.; a János után maradt birtokokra: Engel P. 1968. Adattár. — Egyébként 1454-ben a bárói ág beleegyezésével János felesége testvéreivel is. kötött örökösödési szerződést Füzérre, majd V. László királytól új adományt és külön kiváltságlevelet kapott a várra: Pettkó B. 1911. 226—227. 40