Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

19. kép. A Perényi család nádori ágának várai Észak-Magyarországon Perényi János már kezdettől fogva mindent elkövetett birtokai gyarapítására: alig halt meg unokatestvére, máris kölcsönös örökösödési szerződést kötött testvérével, Istvánnal együtt a Perényiek másik ágával Terebes és Füzér váraira.

40 1431-től a két testvér asztalnokmesterként tagja Zsigmond tanácsának. Bizonyára hűségesen szolgálták ők is az ekkorra már idős uralkodót, János a husziták ellen is harcolt. Zsigmond utóda, Albert király őt különösén kedvelhette, mert már 1438-ban tárnokmesterré nevezte ki. Ez a méltóság fontos bírói feladatok ellátását kívánta meg — a királyi városok tartoztak a tárnoki székhez —, melyet külön kancellária segített. Gyakorlása újabb szerzeményekhez segítette hozzá Jánost: előbb Fülek várát vette zálogba Erzsébet királynétól, majd Sáros várát (19. kép) kapta a királytól.

47 Perényi János 1440-ben tagja volt annak a küldöttségnek, mely Ulászlót Krakkóban meghívta a magyar trónra. Az új király meg is erősítette tisztségében, de közben az özvegy Erzsébet királyné 46. Perényi János Imre kancellár fia: Engel P. 1977. 61. A Füzérrel foglalkozó' újabb irodalom által következetesen félreértett 1430. évi szerződés: Orsz. Levélt. Dl. 70.857., 70.864., 70.870. — Pettkó B. 1911. 225—226. 47. Engel P. 1977. 61.; Fügedi E. 1970. 107., 120.; Nagy L: Nógrád megye története 1544-ig. Balassagyarmat. 1907. 166.; Varjú E.: Magyar várak. Bp. é. n. 112. 39