Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

ekkor, mely különösen megfelelt a kor főurának székhelyével szemben támasztott igényének. Csorbakö vára egy alacsonyabb dombon állt, vármagja nagyjából Terebesével egyezett meg. Patak ezekkel szemben viszont magasabb hegyre épült, egykori formájáról, alaprajzáról ugyan nem tudunk közelebbit, de fontos útvonal, jelentős települések közelében emelkedett. Űgy tűnik tehát, hogy Füzér ekkor már nem számított „korszerű" feudális várnak, nehezen lehetett megközelíteni, kényelmetlenek lehettek épületei, a modernizálásra kevés lehetőség volt. A 13—14. század elvárásainak bizonyára messzemenően megfelelt, de a 15. században már nem volt alkalmas földesúri székhelynek.

44 A későbbi századok pusztulásai mind a négy várat erősen érintették, az ebből az időből származó épületrészleteket még Terebesről is keveset ismerünk, így a nagybirtokosokká vált első Perényiek építtetői és művészetpártoló tevékenységéről csak a terebesi templom, a nyárádi kolostortemplom, s talán még a felsőregmeci plébániatemplom tanúskodnak. Abaúj vármegye 1427-ből fennmaradt adójtegyzékéből képet kapunk a füzéri várbirtokról, mely ekkor már elérte legnagyobb kiterjedését. Nemcsak az egész Hegyközt, de dél felé a Ronyvától nyugatra eső, majdnem Űjhelyig terjedő területet is magába foglalta (6. kép). 1389 óta a két Regmecet és Vilyt is a várhoz számították, később még Bózsvát, Mátyás- és Mikóházát is megszerezték a Perényiek. Az így kibővült várbirtok 14 falujából ekkor öt — negyvenhét portával — Perényi Imre fia Jánosé, kilenc — százötvennégy portával — Perényi Pataki Miklósé. Alsóregmec és Mikóháza voltak a legnagyobb települések — a Ronyva mellett jobbak voltak a szántók, mint a Hegyközben — hasonló portaszámot a régi tartozékok közül csak Nyíriben találunk/'

5 Pataki Miklós halálával, 1429-ben a néhai Imre János és István nevű fiai lettek Füzér, Űjvár, Csorbakö és Terebes birtokosai. A következő időszak vezető egyénisége János lett. Élettörténete a 15. századi magyar arisztokrata jellegzetes pályája. A királyi tanácsban gyakran ült együtt híres kortársával, Hunyadi Jánossal, szerepe azonban korántsem volt olyan egyértelmű, mint a törökverő hadvezéré. 44. Terebesre és Csorbakőre Id. a 41. jegyzetben említetteket. Patak — azaz a mai Újhaly — várának monografikus vizsgálatára még szintén íiem került sor. A XIII. századi, magashegyi várak elavulásának kérdése azonban még további vizsgálatokra szorul, melyek csak számos monografikus feldolgozásra épülhetnek. 45. Thallóczy L.: A kamara haszna. Bp. 1879. 172. 38