Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

benne szereplő számtalan — részben ma is élő — földrajzi név miatt érdekes számunkra, hanem azért is, mert ennek alapján a leírt várbirtok határa egész pontosan térképre vihető. A határ járók északkeleten indultak el, talán a mai Pusztafalu körül feküdt Rednek föld közelében. Az Izra-tavat, több patakot és hegyet — Saruspotok, Sebuspotok, Huzevheg — érintve elérték a Ronyva melletti Kozma falut, körbejárták a Nagy-Milic — Mylychkw, azaz Milickő — erdőségét, elhaladtak Szalánc és Kalsa mellett. Majd a Bükkerdönék nevezett erdőségen át, a Hernád-völgyi Szkároshoz értek. Itt délre fordultak és a hegygerincet követve Komlós földhöz értek. Majd számos patakot — Kumlos-patak, Vlespotok, Muhospotok — keresztezve, Pányok, Abaújvár, Gönc mellett elhaladva a pataki erdőispánság radványi uradalmát érték el. Ennek határa valószínűleg kelet—nyugati irányban húzódott. Itt megemlékezik a határjárás a Bózsva-patak forrásáról — Borsuafev — és sok patakról: Ilsva-patak, Azev-patak, Bruzow-patak, Ozewpotok. Végül a Hegyközt délről megkerülve Radványtól keletre, Vily mellett ismét a Ronyva völgyébe jutottak, ahol északra fordulva Kázmér és Kolbásza falvak mellett érték el kiindulópontjukat. (6. kép b.).

15 Jelentős területet magába foglaló, főként erdővel borított nagybirtok képe rajzolódik ki előttünk az oklevélből, ennek közepén emelkedett Füzér vára. Ez igen alkalmas lehetett az Aba-nemzetség valamelyik ága hatalmi törekvéseinek szolgálatára, nagy értéket jelenthetett későbbi királyi birtokosainak is. Érthető tehát, hogy Mihály és Demeter ispánok — miután uruk szolgálatában megismerték —, mindent elkövettek megszerzésére. De ideje most már megismerkednünk magával a várral. A hegy, amelyen felépült, tulajdonképpen egy vulkanikus eredetű sziklatömb, mely önmagában is védelmet jelenthetett. Három oldalról szinte megközelíthetetlen, s keletről — ahol egy keskeny nyereggel a Nagy-Milic vonulatához csatlakozik — úgyszintén nem könnyű megmászni (5., 65. kép). Füzér várába épp ezért nem vezetett kocsiút, lóval is alig lehetett elérni. A keleti nyeregből induló szerpentin ugyanis hamarosan egy, a hegy sziklájába vágott lépcsővel folytatódik egészen a várkapuig (7. kép). Ennek korát nem ismerjük, de valószínű, hogy már a 13. században hozzákezdtek kialakításához. 15. Györffy Gy. 1963. 82—83. — A határjárást először V. Smilauer vitte térképre: Vodopis starého Slovenska. Praha—

Bratislava. 1932. 267—269. — (Erre lektorunk, Fügedi Erik hívta, fel figyelmünket, amiért ezúton is köszönetet mondunk.). Ennek ellenőrzését és a részletes térképes feldolgozást jelenleg végezzük. 16