Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

ban a feudális kővárak. A hadjárat során Anna hercegnő ostrommal bevette az említett pataki várat, öccse egyik székhelyét, ahol az feleségét és gyermekeit hagyta vissza. Ezután kerülhetett sor a közeli Füzér ostromára. Az öreg király csapatai számára azonban bevehetetlennek bizonyult a vár. István hű embere, a Rosd-nemzetségből származó Endre fia Mihály ispán „nem hallgatván sem ígéretre, sem fenyegetésre", megvédelmezte ellenük.

13 Nem tudjuk, hogy az 1265-ben megkötött béke után továbbra is az ifjabb király kezén maradt-e a vár, de amikor István 1270ben trónra lépett, nem felejtkezett el Mihály és testvére, Demeter szolgálatairól. Mihály ugyanis nemcsak Füzért, de a nyitrai Temetvény várát is megőrizte István számára, majd részt vett az ura győzelmével végződő isaszegi csatában. Demeter viszont Erdélybe követte az ifjabb királyt, majd követségbe ment IV. Bélához, ami nem volt éppen veszélytelen vállalkozás, mivel ennek során az egyik Béla-párti főúr fogságába esett, aki alaposan megkínoztatta. E szolgálataikért V. István még uralkodásának első esztendejében a két testvérnek adományozta Füzér várát a hozzá tartozó falvakkal együtt. Az adománylevél részletesen fel is sorolja, melyek voltak ezek a települések: Fyzer, Cumlous, Nyri, Capella, Teluky, Wereng, Ratka, Koycha, Kanasjeldy, Ders Teluky és Bysta nevekkel találkozunk. Közülük Füzér, Komlós, Nyíri, Kajata ma is meglevő falvak a Hegyközben, Kápolna pedig puszta Nyíri közelében. A ma Csehszlovákiához tartozó Biste már a Ronyva völgyébe esik, s a Hegyköztől nyugatra, a ma is erdőségekkel borított vízválasztón túl — már inkább a Hernád völgyében található Telkibánya, mellyel az oklevélben szereplő Telukyt azonosítják. A többi települést viszont már csak régészeti terepbejárással lehetne pontosan helyhez kötni. (6. kép a.)

14 V. István 1270-ben kelt oklevele tartalmazza az új birtokosok beiktatásakor végrehajtott határjárás leírását is. Ez nem csupán a 13. Ld. a 11—12. jegyzetet. Valószínű, hogy ekkor nem került sor szabályos ostromra a szinte bevehetetlennek számító vár ellen, inkább körülzárással, alkudozással próbálkozhattak a király hadvezérei. A korabeli várostromokra: Fügedi E. 1975. 73—74. 14. Az adományozásra: Pettkó B. 1911. 224.; Karácsonyi J. 1900. III. 20—23., a várbirtokra: Csánki D. 1890. I. 197.; Györffy Gy. 1963. 82., térképpel. — Az elpusztult települések közül Derzstelke és Kánásfölde már a 14. század első felében sem létezett, Rátka, Abaújvár és Telkibánya között feküdt, Vereng —, mely később vámhelyként szerepelt — a kassai út mellett, Komlóshoz közel kereshető. E települések pontos helyhezkötése csak régészeti terepbejárással végezhető el. 15