Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

pontatlan alaprajzi vázlatából annyi állapítható meg, hogy ekkor már semmi sem állt a belső épületekből.

102 Századunk elejére a történeti értékek megbecsülése egyre szélesebb körben terjedt el. A falu lakói is, akik néhány évtizede még köveket hordtak a várból, becsülni kezdték a romokat, s látva a falak pusztulását, felébredt bennük megóvásuk igénye. Ennek a — napjainkban is élő — közhangulatnak legkorábbi dokumentuma az a levél, melyet 1910-ban Wittich Béla erdészeti segédtiszt intézett a Műemlékek Országos Bizottságához. „Ne tessék figyelembe venni csekély mivoltomat — írja — midőn Nagyságos Uramhoz fordulok a füzéri vár renoválásának ügyében, mert hisz én csak leírom azt, mi vidékünk lakosságának forró óhajtása: hogy mentsék meg a végpusztulástól vidékünk büszkeségét: a füzéri várat! Nagyságos Uram! Talán nem hiába kérem önt, ha elmondom, hogy éppen a vár legszebb része, az öt méter magas, gót stílusú kápolna rövid idő múlva összeomlik és csak egy fehér romhalmaz fogja mutatni azt a helyet, hol 1527-ben a mohácsi vész utáni zavaros időben a szent korona volt oltárának ereklyéje, hol a csejtei Bátori Erzsébet vezekelt rémes bűneiért. Az idei orkánok nagyon megviselték a vár kápolnáját. A csúcsívben összefutó ablakok fejkövei meglazultak, egy rész kiesett, más rész összeroppanva lejjebb csúszott. A külső annyira kihajlott, hogy szabad szemmel is észrevehető a függélyestől való kihajlása."

103 A bizottság — a továbbiakban: MOB — Lux Kálmán építészt küldte a helyszínre, aki jelentésében röviden leírva a várat, megerősítette Wittich állításait. Az északkeleti kettős árnyékszéket toronynak határozta meg, a nyugati részen egy összeomlott tornyot, a keleti lőrések mögött boltozatos helyiségeket tételezett fel. A kápolnát teljes helyreállításra méltónak tartotta, a rekonstrukcióra vázlatfüzetében kísérletet is tett. Rajzai és néhány, erre az időre tehető fényképfelvétel (59. kép) szerint, a kápolna ekkor közel mai 102. Ligeti olajfestménye a Magyar Nemzeti Galériában, litográfiája n Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnokában található (utóbbi 58.1744. alatt). Greguss metszete a Vasárnapi Újság 553. oldalán jelent meg. Miskovszky rajzai az Országos Műemléki Felügyelőség — a továbbiakban OMF — tervtárában őrzött vázlatfüzetében találhatók. Rossz arányú, elrajzolt alaprajza a mai állapotot tükrözi. Közölve: Feld I. az 1. jegyzetben említett cikkében. 103. Az itt és a következőkben tárgyalandó írásos, anyag a MOB Irattárában, mely jelenleg az OMF könyvtárában található. Wittich levele 444/1910. sz. alatt. 92