Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)
is a rendelkezésünkre áll, melynek elemzésével kiegészítve az eddig elmondottakat, kibontakozik előttünk a 17. századi vár képe, épületeivel, berendezéseivel, kályháival, felszereléseivel. Ez pedig az a négy nagyobb és számos kisebb leltár vagy összeírás — inventárium és conscriptio —, mely a 17. században a füzéri uradalomról készült. Ezek olyan gazdasági jellegű iratok, melyek egy-egy birtok földállományát, a hozzátartozó várat, kastélyt, vagy udvarházat és azok gazdasági épületeit, a jobbágyokat, azok szolgáltatásait stb. veszik számba. Általában tulajdonosváltozás, elzálogosítás, vagy épp vagyonelkobzás alkalmával készültek, készítőjük azt írja le bennük, amit személy szerint fontosnak tart. így az egyes leírások szárazak, tömörek — szigorúan csak a termények, felszerelések felsorolására szorítkoznak — mások bővebbek, a gazdasági szempontból kevésbé fontos részletekre is kitérnek, néha kifejezetten olvasmányosak. 8 " A munkánk mellékletében teljes szövegében olvasható négy nagyobb, 1620. és 1668. között keletkezett inventárium segítségével a vár számos épületét és helyiségét sikerült azonosítanunk, s valószínű, hogy a régészeti kutatás folytatásával a vár további részeit is pontosan helyhez tudjuk kötni. Természetesen a teljesen elpusztult emeleti helyiségek és más épületrészek már csak feltételesen azonosíthatók. Egy azonban bizonyos: bár az egyes leltárak nem teljesek — az 1644. évi csak a palota egy részét írja le —, s a különböző helyiségek elnevezései sem egyeznek meg mindegyikben, az első és utolsó inventárium készítése között eltelt majd ötven év alatt, a vár formája, épületei alig változtak, sőt, néhol még a felszerelés is változatlan évtizedeken keresztül. Ez azt a korábbi feltételezésünket igazolja, hogy a füzéri várban lényeges változás a Nádasdiak idejében nem történt, mindaz, ami a helyszíni kutatások során napfényre került, még a Báthoriak alatt nyerte el végleges formáját. A négy összeírás így kiegészíti egymást, de egyúttal egy folyamatról — a vár pusztulásának folyamatáról — is tanúskodik. Az inventáriumok általában három részből állnak: a párkány — azaz a keleti hegynyeregben elhelyezkedő elővár —, maga a hegytetőn álló vár és végül a vár alatt található udvarház és majorság leírásából. A terepadottságok miatt bizonyára elég kis méretű párkányt palánk — árokkal védett fakerítés — vette körül, 89. Az inventáriumok és conscriptiók, mint történeti források korszerű értékelése és nagyszámú XVII— XVIII. századi erdélyi inventárium mintaszerű közzététele: B. Nagy M. 1973. Munkánkban a szerző célkitűzéseit követtük és számos megállapítását hasznosíthattuk. 7!)
