Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

jából a gazdasági épületszárny átalakításával egy időben a palotában is folyt munka. E részről azonban jóval kevesebbet tudunk, mivel itt nem történt még teljes feltárás, hanem csupán szondázó kutatás. Valószínű, hogy ekkor az északi palotaszárnyat bővítették kelet felé, egy keskeny épületrésszel — tornáccal vagy lépcsőfeljáróval —, melyet nem pincéztek alá. Ezen kívül talán az egész északnyugati részre emeletet is építhettek, s ehhez a régi várfal megerősítését és megemelését ugyanúgy oldották meg, mint a gazdasági szárnynál: a falat egyúttal egy igen gondosan rakott külső köpenyezéssel láttak el.

88 E köpenyfal déli vége a korai palota ismeretlen korú nyugati árnyékszékéhez épült hozzá, mely ma már nincsen meg, de egy múlt századi ábrázolás szerint, aknás megoldású volt (3. kép). A fal vastagítás északi végződését nem ismerjük, talán a csonkjában ma is meglevő másik árnyékszékkel zárult, lehet, hogy azzal egykorú (41. kép). Az új fal közepén egy nagyméretű, egykor kőkeretes ablakot alakítottak ki (49. kép). Ehhez hasonló ablakok lehettek a déli palota külső falában is, de ezeket szintén csak régi ábrázolásról és fényképről ismerjük. (18. és 40. kép), korukat így nehéz meghatározni. A palota földszinti és emeleti termeit az ásatási leletek szerint ekkor színes padlótéglák burkolták. Ugyancsak az ásatás során került elő az a rendkívül nagy menynyiségű kályhacsempe-töredék, mely a vár 16. század végi és 17. századi kályháiból származik. Belőlük rendkívül sokfajta, mázatlan, zöld- és többszínmázas, növényi és geometrikus mintákkal, alakos ábrázolásokkal díszített darabot lehetett összeállítani (50—54. kép). Hasonló csempéket a sárospataki várból és a mai Szlovákia területéről ismerünk. Az ekkor használt asztali és konyhai edények igen finoman korongoltak, kívül gyakran festették, belül változatos mázakkal vonták be őket. Az egyszerű, füles fazekak mellett, díszes és egyszerűbb tányérokat, korsókat és kancsókat ismerünk (55—57. kép). Ennyiben foglalható össze mindaz, ami a család- és birtoktörténeti adatokból és eddigi helyszíni kutatásaink eredményeiből a 16—17. századi füzéri várról mondható. El kell ismernünk: az egykori valósághoz képest mindez igencsak kevés, így még a vár egykori helyiségeinek pontos funkcióit sem rekonstruálhattuk. Szerencsére azonban 1620-tól kezdve már egy újabb forráscsoport 88. Itt maga a várfal, melyhez a köpenyezés. hozzáépült, ma, már nincs meg, de az utóbbi belső falfelülete egyértelműen bizonyítja, hogy egy magasan álló falhoz épült hozzá. 75