Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

18. kép. A várromok délről. Miskovszky Viktor ceruzarajza, 1890. OMF (reprodukció Hász András) kolták. A közös birtokok ügyeinek intézője kezdetben természete­sen Imre volt, így 1406-ban ő tiltakozott az ellen, hogy a füaéri várbirtok jobbágyaitól jogtalan taxát szedjenek/ 13 Füzér vára tehát ekkor csak egy a Perényi-család uradalmi központjai közül. Élén a várnagy állt, aki azonban — a kialakult szokásjog szerint —, majdnem ugyanazt a jogkört gyakorolta, mint Anjou-kori elődei. Hogy miért nem lett Füzér a család egyik szék­helye, az részben a közös birtoklásban, de főleg a vár földrajzi helyzetében kereshető. Terebes vára sík vidéken épült, vizesárkok biztosították megfelelő védelmét. Kis méretű magját könnyen át lehetett építeni az új igényeknek megfelelően, az uradalom gazda­sági épületei is jól elhelyezhetők voltak a külső várban. Egyszóval könnyen megközelíthető, kényelmes lakhelyet biztosító vár lehetett 43. ZSO. II. 4085 , 4739., Pettkó B. 1911. 225. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom