Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

a korai sánc várakkal szemben, gyakran kifejezetten magas csúcsokra építették a kővárakat. Az lehetett a fő szempont, hogy köröskörül egyformán meredek lejtők akadályozzák meg a várhoz jutást, s arra is törekedtek, hogy lehetőleg rövid várfalakat kelljen építeni.

10 Az, hogy a vár birtokosa és főleg jobbágyai ugyancsak igen nehezen tudták megközelíteni az erősséget, ekkor még valószínűleg nem okozott gondot. A Füzérrel nyugat felé szomszédos két vár, Gönc és Regéc ugyancsak jó példa a korabeli várépítés szempontjaira. Valószínű, hogy II. Endre azért szerezte meg Füzér várát, mert ezzel a Hegyközzel dél felé szomszédos pataki erdőispánság királyi birtoktestét növelhette. A királyi család gyakran tartózkodott Patakon, s a tatárjárás után a mai Sátoraljaújhely mellett kővár is épült.

11 Később IV. Béla Füzért és uradalmát leányának, Anna boszniai és macsói hercegnőnek és két fiának, Mihálynak és Bélának ajándékozta. Mivel Anna férjéről, a halicsi Ratiszlávról nem emlékezik meg az adományozást említő oklevél, valószínű, hogy annak halála után, 1262-ben, vagy 1263-ban jutott Füzér a hercegnő birtokába. Ez a birtoklás igen rövid volt. 1264-ben ugyanis fegyveres harc robbant ki IV. Béla és fia, István, ifjabb király között. Mivel a viszályban Anna az apja oldalára állt, István elfoglalta nővére számos birtokát, köztük Füzért is. Az öreg király a pápához fordult közvetítésért, s IV. Orbán 1264-ben egyházi fenyíték terhe alatt intette Istvánt a jogtalanul elvett javak visszaadására. Ebben az oklevélben olvashatunk IV. Béla említett adományozásáról, s így ez a legkorábbi egykorú adat a várról.

12 Béla végül nagy sereget küldött fia ellen, mely sorra elfoglalta annak várait és magát Istvánt, az erdélyi Feketehalom erősségébe szorította vissza. Ez volt az első alkalom, amikor közvetlenül bebizonyosodott, milyen fontos politikai szerepet játszhatnak az ország10. A stratégiai szempontokra és a helyválasztásra: Fügedi E. 1977. 60—61.; Gerő L. 1975. 23.; B. Nagy M. 1973. 31. Fügedi Erik szerint „az ... sohasem tartozott a nagybirtokosok céljai közé,... hogy birtokuk népét befogadhassák a várba és ott megvédhessék..." (61.). így nem tűnik túl szerencsésnek a várak jelentős része stratégiai jellemzésére általa használt „mentsvár" kifejezés, 11. Patakra: Déthsy M. 1966. 178—179. és uő. 1979. 3—4., valamint Fügedi E. 1977. 177. 12. Az általános történeti adatokra: Hóman B.—Szekfű Gy. 1935. I. 575—579.; az 1264. évi oklevélre: Györffy Gy. 1963. 82. és Pettkó B. 1911. 223—224. 14