Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

falsíkból — „belsőtornyos" várként említi, sőt számos téves megállapítást is közöl a kápolnáról.

110 Az Országos Műemléki Felügyelőség megalakulása után, hamarosan távlati tervébe vette a romok további konzerválását, sőt, 1960-ban terv is készült a kápolna megerősítésére. A munka azonban csak a Hazafias Népfront füzéri szervezetének és a megye műemléki albizottságának ismételt kezdeményezésére indult meg. A füzériek ügyszeretetét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy szinte az egész község dolgozott társadalmi munkában az 1977-ben végzett előzetes feltáráson. Ekkor ásatásunk először egy árokrendszerrel vizsgálta meg a körítőfalak övezte területet, hol falakra már csak a terep egyenetlenségei utaltak (65. kép). Majd északkeleten és a kápolna előtt szelvényeket alakítottunk ki, azaz kitermeltük az árkok közötti törmeléket. Így rajzolódott ki előttünk a vár alaprajza, s kerültek elő az elpusztult épületek falmaradványai (1. kép). Az egyes építmények korára, szerepére a pusztulási és feltöltési rétegek vizsgálata szolgáltatott adatokat. Ezekben találtuk az ismertetett tárgyi emlékeket is. Munkánk befejeztével az árkokat visszatemettük, így ma csak a torony környéke, a gazdasági épületszárny várja feltárt állapotban a helyreállítást (67. kép). A további munkák megindulása előtt így a látogató a kapubástyán és a kaputornyon áthaladva a várudvarban csak a sáfárház. a sütőház, a konyha és a deákház falmaradványait láthatja. A kettős árnyékszék és a kápolna soha nem volt „belső homlokzattal" fordul felé, mivel mellőlük már hiányoznak az épületek, melyekhez hozzáépítették őket (66. kép). Így a várfalakon kívül, a fő látnivaló a kápolna, mely töredékes voltában is a feudális főúri vár egykori pompájának emlékét idézi. 110. Lux munkáiban kevés történeti adat található, de azok egy része is téves. Véleménye szerint a kettős árnyékszék „a középkori vérttornyok jellegzetes példája", a kápolna ülőfülke-ablakai lőrések, a kapubástya XV. századi, stb. E megállapításaival nem érthetünk egyet — Lux G.: Füzér és Karcsa. In: Turisták Lapja. 1936. 86—88.; Lux G. 1941.; Lux G.: Középkori várkápolnáink. In: Építészet. 1943. 123. Gerő László munkái: Magyarországi várépítészet. Bp. 1955.; Magyar várak. Bp. 1968. 151—153. és Gerő L. 1975. 301—303. Téves megállapításaira ld. az 54. jegyzetet. 102