Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)
telepedése lelőtt, nem horgásztak. I33 E hasonló nagyságú folyók analóg példájából arra következtethetünk, hogy a Hernádon is, a Sajón is újabb terjedésű a horgos halászat. Kivétel természetesen a kézi horog, melyet országszerte hasonlóan használtak az orvhalászok. 13 '* Ha ez a „horgászat'' mai formájában nem is független a sporthorgászat folyamatos hatásától, ebből semmiképpen sem eredeztethető. Hiszen a pedzős legegyszerűbb felszerelése és használata ugyanolyan, mint amilyennek Herman Ottó a kosztos horgot leírta. 135 —o—o—o—o— A Hernád menti falvak paraszthalászaira jellemző fogási módok összehasonlító elemzésének legfőbb tanulságait az alábbiakban összegezhetjük: a) A Hernád magyarországi szakaszának halászata egészében nem „archaikusabb", mint más halászóvizek mentén megismerhető népies halászat. Itt sem a „halászok", hanem az alkalmi halfogók kényszerülnek rá a „legarchaikusabb" módszerekre. Az elemi gondolatok „megszüntetve megőrzött" megvalósításai még nem jelentenek archaizmust, hiszen ezek a fogási módok a konkrét halászati lehetőségekhez igazítottan bárhol megtalálhatóak. Hiányoznak viszont a magyar halászatra különösen jellemző fogási módok, a szigonyozás és a rekesztés, s ez a „hiány" a technika újkori változékonyságának a jele. E változás, az archaikus fogási módok „eltűnése" nem feltétlenül az „újítások" iránti fogékonyságot bizonyítja. A legfontosabb leszköznek tekinthető meriszákról és csempelyről azt állítottuk, hogy — a hajtást és a rekesztést feltételezve — korábban is fontos (és gazdaságos) szerszámoknak kellett lenniük. Sajátos konzervativizmus, hagyományőrzés, s nem „újítás" tehát, ha a közelmúltig megmaradtak „fő szerszámnak". Feltűnő, hogy azok a nyilvánvaló újítások, melyekről (a tiszai halászok kísérleteként) adatközlőink is beszámoltak, alig változtatták meg a szerszámkészlet belső arányait. Ennek a szerszámkészítési technika tökéletlensége is oka lehet: egyetlen olyan hálófélét sem használtak, mely ne lenne kialakítható egy négyzet alakú, sima hálódarabból. 133 Solymos E., 1960. 15—16. 13'» Pl: Ecsedi I., 1934. 167—168; Szabó K., 1937. 388; Babus J., 1959. 85. 135 Herman O., 1887. 355—361. — Vali T., 1900. 8—11. szerint a kassaiak is dugós horoggal vagy pedzővel horgásztak a Hernádban. 72
