Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)

Ha a terminológiai „keveredésből" nem is vonunk le messzemenő következtetést, annyit megállapíthatunk, hogy mindkét hálótípus alkalmas volt speciális megoldású hajtő-halászatra. A Hernádon a kétféle háló „találkozását" figyelhettük meg. Az itteni haj tóhalászat karakterisztikus jegyeinek kialakulásában alighanem számolnunk kell mind a nagyobb vízmélységű alföldi folyócskák téli hajtóhalászatának, mind a sekély hegyi folyók nyári közös hajtásának inspiráló példájával. A két eszköztípus azonban — mint már említettük — nemcsak a hajtás, hanem a rekesztés révén is összefügg egymással. Az emelőhálónak rendkívül sokféle alkalmazási módját és formaváltozatát ismerjük. Ez a variációs gazdagság azonban a lassúbb folyású alföldi vizekre (kisebb folyókra, erekre) jellemző; a hegyi vizek mentén általában egyetlen kisméretű változatukat használták. 109 A Tisza-menti, tiszántúli „kisvizéken" igen elterjedtek voltak azok a nagyméretű, kézzel nem is emelgethető változatok, melyekkel a hernádi csempely „rokonítható".

110 Ezek az analógiák segítettek annak megállapításában, hogy a partba bevájt ülőkék, a partközeiben felépített állások és a rúdnak egykarú vagy kétkarú emelő elvét követő átalakítása a méret növelésének egyenes következménye.

111 A Tisza-vidéki paraszthalászok egyik legfontosabb szerszáma volt az emelőháló, a főfoglalkozású halászok viszont nem használ107 Kiss G., 1937. 59—60. (az emelőháló másik neve: butyka) 108 Az őrfonalas emelőháló egyéb elnevezései: lesiháló, süllyén, csuhé, suhé. m V. ö.: Martinka J., 1931. 98—99; Mjartan J., 1952. 170—171; Andreska J., 1972. 214—215. 110 Sokféle formaváltozatot mutat be: Ecsedi I., 1934. 185—190; de már Herman I. megfigyelte az egy- vagy kétkarú emelő elvét megvalósító változatokat, a kötéllel való emelgetést (Herman O., 1887. 306— 309), s ennek alapján Jankó J. (1900. 350.) megállapította: „a magyar halász leleményessége remekelt abban, hogy ... e hálócsoportban oly gazdag; sorozatot teremtsen elő, melyhez hasonlót Európában egy néptől és egy akkora helyről, mint Magyarország, sem ismerünk." 111 Bár Herman és Ecsedi közölte néhány rajz ezt a következtetést nem támogatja. Olyan méretű szerszámoknál jelölik a nyél kitámasztását, melyeknél az indokolatlan, illetve: az állásról emelgető halász nem támasztja ki a nyelet, ami (gyűjtési tapasztalataim szerint) szintén értelmetlen ... 5* 67