Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)
taink az emelőháló és a hajtás összetartozására. S ami semmiképpen sem magyarázható közvetlen kapcsolattal, átadással-átvétellel: a bodrogközi vasasszák legközelebbi analógiáját a Körösök mentéről idézhetjük. Doboz körzetében a formailag is hasonló téli emelőhálót száknak nevezték. 102 Ezek az analógiák arra figyelmeztetnek (már a hernádbűdiék emlékezése is ezt sejtette), hogy a meriszákra, illetve az őrös emelőhálóra. való hajtás között kapcsolatot kereshetünk. Meglehet, hogy a Hernádon újabb kori az eszközváltás, a különböző típusú két eszköz egymásra hatása, a tapasztalatok egymásra rétegződése azonban sokkal korábbinak látszik. Feltűnő — s talán az egymásra rétegződés tényét igazolja — a két eszköztípus elnevezésének egybecsengése. Ami azért különös, mert a szák terminológia (illetve jelzővel bővült változata: farkasszák, farszák, bokorszák stb.) a magyarban általában valamilyen zsákszerű hálót jelöl, 103 hasonlóan a szláv nyelvekhez. m Mivel a halászok — legalább a népetimológia szintjén — számontartják a szák ~ zsák jelentésazonosságot, a szák terminológiát analógiásán aligha kapcsolhatták az emelőhálóhoz, hiszen nem zsák alakú. Pedig a vasasszák terminológia korántsem elszigetelt nyelvi jelenség: biztos adataink vannak az Ung megyei Tiszahátról és a Tiszamellék szomszédos területeiről, 105 a Jászságból, 100 s még az Ormánságból is az ,emelőháló' jelentésű szákra. 107 (A terminológia nemcsak az őrfonalas változatot jelöli — aminek viszont egyéb elnevezései is ismertek — hanem helyenként éppen az egyszerű emelőhálót. ,08 ) KH A körösi leírás: Banner J., 1926. 211. skk; Sólymos E., 1960. 19. — Herman O., 1887. 392—395. a bodrogközi vasas vagy téliszák, a nagydobronyi és miskolci őrös- vagy örvösháló ismertetése után jég alatt használatos drávaszögi emelőhálókat is bemutat, de a hajtásról nem ír. Ugyancsak részletesen szól az Ecsedi láp vidékének őrös emelőhálójáról „A kullogó" című fejezetben (499—504.) — Más vidékeken sem egészen bizonyos, hogy a téli emelőhálózás hajtással kapcsolódott össze: Kiss L., 1943, 1961. (Nyírség, Rétköz — kevéssé részletező adatok); Nyárády M., 1938. 282—283. (Rétköz). A jég alatti halászat egyértelműen hajtóhalászat volt az Árva folyón (Nagy J., 1891. 211—212.) és a Fekete-Ügyön (Sztripszky [Mikes] H., 1903. 281—287.) 1°3 Az említetteken túl száknak nevezik a hálóból vagy bárkából való kiemelés segédeszközét, a merítőszákot, merettyűt is a Duna mentén és az Alsó-Tisza vidékén (V. ö.: Sólymos E., 1965. 160; Herman O., 1887. 827.) loi V. ö.: Kniezsa I., 1974. 1/1. 485. 105 Deák G., 1911. 145—148; Babus J., 1959. 73. 106 Komáromy J., 1974. 341. (a témához nem tartozóan, jegyzetben írja le az őrfonalas szakot). 66
