Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)

módosításáig törvénybe sem iktatott szigonyozási tilalomnak,

70 a Sajón tehát nem a tilalom miatt hiányoztak a szigonyok. Ha a tilalomnak meghatározó jelentősége lett volna, a Sajó mellékfolyóin (Szinva, Garadna) sem találta volna meg a nyakló szigonyokat Vásárhelyi István.

71 A „negatív adat" inkább arra figyelmeztet, hogy a Sajó és Hernád nagyságú folyókon eleve kisebb jelentősége volt a szigonyozásnak, mint akár a patakokon, akár a nagyobb folyók kísérő vizein. Az eszköz „eltűnését" pedig nem a tilalom, hanem a halfauna XIX . századi átalakulása siettette. A rekesztő halászati módok közül — az analógiáikat figyelembe véve — valamilyen vesszővarsa és a hálós halászatot segítő szégyeszerű. rekeszték valószínűleg a Hernádon is jellemző volt.

7

'

2 A vesszővarsáról feljegyzett homályos emlékeket a szlovákiai szakaszról ismert néhány adat látszik erősíteni. Csakhogy ezek az adatok alighanem más varsatípusról szólnak, mint amilyenekre adatközlőink emlékeztek. Deseő Béla szerint (1901) a Kassa környéki rablóhalászok „ősz felé a varsázásra adják magukat. Amióta azonban miegfogyott a hal, ez is hanyatlóban van; az eredmény oly kevés, hogy nem fizeti ki a vele járó nehéz munkát."

73 A „nehéz munkára" való hivatkozás azt jelentheti, hogy az itteni varsázás kőcége (vagy oszlopok és vesszőfalazat alkotta rekesztek) megépítését feltételezte. Ahogyan erre — Kassa környékét külön megemlítve — Martinka J. egyértelműen utalt."

1 A kőcóge kapujába állított (talán ún. bocskor, de mindenképpen vörsök nélküli) varsái — a sekély 70 A tévesen az. 1888. évi halászati törvénynek tulajdonított, de csak 1925-ben törvénybe foglalt szigonyozási ti!alomról 1. Sólymos E.. 1965. 96. 71 Vásárhelyi I., 1959. 59—62. 72 A vizafogó szegye természetesen másféle szerkezet; ezekkel most nem foglalkozhatunk. És más szerkezet a fokokon épített rekesz is. még; akkor is, ha a Herman O., 1887. 152. közölte magyar cége mindkettő rekonstrukciójához, adhat ötleteket (v. ö.: Szilágyi M., 1977.). Erősen kérdéses viszont, hogy vizafogó

1 szégye-e az Alsó-Hernád menti Bőcsre telepített hajdúk tsegenye, melyről 1655. évi szabadságlevelük megemlékezik (Szcndrey I., 1971. 273.). Maga a szöveg formula-szerű (ugyanilyen a kesznyétenieké és szederkényieké is), korántsem biztos tehát, hogy — a viza, tok, sőreg említése ellenére — ugyanolyan szerkezetről intézkedtek, mint amilyenek a dunai és tiszai vizafogók voltak. Az adat esetleg közvetlen bizonyítéka lehet az általam feltételezett, szégye-szerű rekesztéknek is. Azt mindenképpen bizonyítja, hogy rekesztették a Hernádot. 73 Deseő B., 1901. 19. 74 Martinka J., 1931. 92. / 59