Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)
nekülés útját, lényegileg ugyanúgy, mint a halászok a hálóikkal. Megzavarják a rejtőzködő halakat, ahogy a halászok is teszik; és a „hal képtelen a hirtelen fordulásra, ezért emelhető ki" megfogalmazású indoklásuk szintén azonos a valamilyen zsákszerű hálóval dolgozó halászokéval. 49 Nem kétséges tehát, hogy a „fejlettebb" halászati módszerek is belejátszottak a „hagyományozódásba": a kosarazás csak abban az értelemben „primitív" és „archaikus" módszer, hogy más célú és egyszerű eszközzel utánoz — tehát „megőriz" — több „elemi gondolatot". Az „utánzásnak" egyébként számos egyéb példáját is idézhetjük a halászati irodalomból. A vesszőköteggel (másutt egyszerű lepedővel) végzett „húzóhálós halászat", vagy az asszonyok derékkötényének „emelőhálóként" való használata is a kézzel való halfogás tökéletlenségét korrigálja más alapelvek elemi szintű „leképezésével". 50 Azért kell utánoznia az alkalmi halfogónak, mert egyetlen fogási módnak sem ismeri az összes lehetséges mesterfogását. A baltás halütés — noha szintén alkalmi eszköz használatával jár együtt — egy alapelv tökéletessé csiszolódott megvalósítási módja. Az Észak-Európa-szerte azonos módszerű halkábításnak, a természeti tényezők (kiterjedt, sekély vizek, átlátszó és hómentes jég) korlátozzák az elterjedését, s időben behatárolják azt is, hogy évente változóan hosszabb vagy rövidebb ideig halászhatnak-e. Klimatikus okok miatt a Kárpát-medence jelenti az elterjedés déli határát: a magyarországi vizek mentéről — mindenünnen, ahol „elméletileg" lehetséges — részletesen ismerjük a baltázást.™ A hegyi patakokban viszont — ahol nem lehetett jégien keresztül kábítani — a halak búvóhelyéül szolgáló nagy köveket használták szi/l9 Az egyes szerszámok „fogósságának" indoklására 1. Herman O., 1887. 224—230. — Mélyebb vízből léken keresztül merítettek egyszerű veszszőkosárral, mintha szákkal (mereggyűvél) emelték volna ki a levegőre gyülekező halakat (Kiss L., 1943. passim; Balassa L, 1975. 36.) 50 Vesszőköteggel, hínárral, köténnyel, szükségkendővel: Ecsedi I., 1934. 137—138; leveles vesszőnyalábbal: Csaba J., 1973. 147. (Csákánydoroszló — fénykép is). — A vesszőköteg, vesszőfonadék alkalmi használata megkülönböztetendő a kisebb folyókban, patakokban szokásos, vállal (vesszőfonadékkal) végzett hajtóhalászattól: Sztripszky H., 1909. 221.; Mjartan J., 1952. 118—124. (a Kárpátokból ismert adatok összefoglalásával). 51 összefoglalóan: Szilágyi M., 1963. 54
