Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)

8. kép: Üsztöke, a lékelés eszköze (Hemádbüd) a főkártyát, már korántsem számított olyan értelemben első em­bernek, mint az apa. A halászat a lékok kivágásával kezdődött (8. kép). Előbb egy 5—6 méter hosszú, kb. 1 méter szélességű leköt vágtak keresztbe a Hernádon. Ezen ereszthették vízbe, sorban egymás mellett, nyí­lásával a vízfolyással szemben, a három hálót. Majd e lék „fölött" (a vízfolyás iránya határozza meg a „fentet" és a „lentet"!) há­rom sorba a kis méretű, háromszögletű lékokat vágták ki. Miután vízbe tették a hálókat, az egy-egy hosszú rúddal (botlórúd) felsze­relkezett három ember elkezdte a botlózást: a kis lékeken lenyúlva kaparászták a feneket, a tuskókat. „Kis őtésekkel tapogatjuk a tus­kót" — mondották. Mikor érezték, hogy hol a hal, a háló felé za­varták. Fokozatosan közeledtek a hálósokhoz, azonos ütemben men­tek iékről lékre. Közben három társuk a sodrással szemközt, kissé rézsútosan nyomta lefelé a maga hálóját, s feszülten figyelt. A jó hálós ember — mondták némi dicsekvéssel — a rudat markoló ujjával meg tudta számolni, hány hal került a hálóba: érezte az ütést. A hat halász a közös halászat minden részfeladatát azonos fontosságúnak tekintette. Nem tettek minőségi különbséget a háló­sok és botlások munkája között. Ezért a fogott zsákmány közre ment, egyenlően osztották hatfelé. A szebb (nagyobb) halakat da­rabszám osztották, a hitványabbat kilózták, majd sorsot húztak. A kilózás azonban nagyon aprólékos volt, s nem is szerettek vele bajlódni: inkább szemre rakták szét. Ha kisebb volt a fogás, vala­melyikük (vagy valamelyikük felesége) elvitte Abaújszántóra, s mi­után eladta, a pénzen osztoztak meg. A meriszákos téli halászat ehhez hasonló szervezettségű és je­lentőségű lehetett a közeli falvakban: Perén, Hernádszentandráson és Gibárton is. Adatközlőink látták vagy hallották, hogy régebben e falvakban is így halásztak telente, nem találkoztunk azonban olyan halásszal, aki a halászcsapatnak tagja lett volna. Ezekben a falvak­ban a hernádbűdivel azonos szerkezetű és funkciójú szerszámot 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom