Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)
zetett a halak rangsorában, a tömegzsákmányt azonban nem ezek, hanem a balint és a paduc biztosították. Bérleti viszonyok A halászati jog hasznosításának részleteiről — különösen a századfordulót megelőző időszak bérleti viszonyairól — eléggé kevés információt szerezhettünk a ma élő halászoktól, az esetleges iratanyagot pedig nem ismerjük. Teljes biztonsággal tehát csak anynyit állapíthattunk meg, hogy a halászok — más magyarországi vizekhez hasonlóan — a Hernádban is valamilyen bérleti jogviszony alapján halászhattak. Az 1888. évi halászati törvénynek a halászati társulatok megalakítását és a kötelező bérbeadást egységesítő rendelkezésiéi 22 valószínűleg nem korlátozták oly mértékben a halászati lehetőségeket, mint a nagyobb folyókon. A halászati társulat XIX. század végi — XX. század eleji megalakulásáról pl. nincs adat. 23 Feltehetően a jogtulajdonosok adtak tehát engedélyt a halászoknak. Feltűnő, (de a pisztrángos vizek nagyobb értékével és a pisztrángtenyésztés állami szorgalmazásával könnyen magyarázható), hogy a hegyi patakok szervezett hasznosítása megelőzte az Alsó-Hernád-völgy halászatának szabályozását. Szepes megye pl. már 1872-ben — más törvényhatóságokhoz hasonlóan — halászati szabályrendeletet alkotott, s ugyanúgy intézkedett a halászati jog hasznosításáról (illetve — ha . a jog tulajdonosa község vagy közbirtokosság — bérbe adásáról), mint a Tisza- vagy Duna-menti megyék. 24 Az első halászati társulatok is a felső szakaszon szerveződtek. Az 1910-es alakulású kassai társulat a környező patakok pisztránggal való benépesítését vállalta, s a harmincban maximált tagsága számára csak a sportcélú horgászatot engedélyezte. 25 A Szepes megyei Hernádon — a legfelső szakaszon — 1912-ben szerveződtek meg a társulatok: a „Szepes22 A halászattal kapcsolatos jogszabályok igen hasznos gyűjteménye: Fischer F., 1928. 23 v. ö.: Répássy M., 1902. 16—17 és III. tábla. — A század első évtizedeiben a kisebb folyókon — pl. a Bodrogon (Gönyey [Ebner] S., 1926. 11.), a Latorcán (Deák G., 1911. 145.) — gyakori volt, hogy a víz tulajdonosa közvetlenül egyezett meg a halászokkal, halászcsapatokkal. 24 Békés megyei Levéltár, Békés vm. közgy. ir. 600/1872. (ugyanitt, s a 13/1874. számon található Heves, Zala, Békés, Arad megyék szabályrendelete is). — A Duna menti megyék szabályrendeleteire 1. Sólymos E. } 1965. 27—28. 25 Halászat, XI (1910. febr. 15.) 12. sz. 96. 10
