Szabadfalvi József: A megyaszói festett asztalosmunkák 1735-ből (Borsodi Kismonográfiák 9. Miskolc, 1980)

Édesapám emlékének ajánlom ELÖLJÁRÓBAN A miskolci Herman Ottó Múzeum egyik jelentős gyűjteményegyüttese a megy aszói református templom 18. századi festett mennyezet- és karzatdeszkái. A festőasztalosságnak ezt a több mint harmadfélszáz éves remekeit kívánjuk feldolgozni, megszólaltatni. A profán és az egyházi épületekben elhelyezett festett asztalosmunkák iránt már a 19. század utolsó harmadában fellendült az érdeklődés. Régészeti, műemléki, történeti és néprajzi tanulmányok, munkák raja foglalkozott a festőasztalosság táji megjelenésével. Talán a legelső publikációk Myskovszky Viktor és Könyöki József tollából az Archeológiai Közlemények és az Archeológiai Értesítő 1870-es évi köteteiben éppen tájunk szomszédságából, Felső-Magyarország templomainak festett asztalos remekeiről íródtak.

1 Rejtelmeiket könyvek és tanulmányok tárják fel. A klasszikus értelemben vett iparművészetnek ez a sajátosan szép megnyilvánulása méltán kiérdemelte a kutatók és a társadalom érdeklődését. Márcsak azért is, mert összekötő kapcsot képez az ún. magas művészet és a népművészet között. A Borsod—Miskolci Múzeumba — így hívták a Herman Ottó Múzeumot századunk első felében — kerülésének körülményeivel, megyaszói deszkák művészi elemzésével, valamint a templom feltárásával már a századfordulón Szendrei János foglalkozott több rövidebb tanulmányában, valamint az ismert miskolci 1 Myskovszky Viktor: Liptómegye középkori építészeti emlékei. Arch. Közi., XI. 1877. 44—45; Myskovszky Viktor: Árvamegye műemlékei. Arch. Ért., XIII. 1893. 428.; Könyöki József: Visszapillantás a Nyitra, Turócz és Liptó megyékben tett régészeti kirándulásra. Arch. Közi., V. 1871. 84—97. 5