Szabadfalvi József: A megyaszói festett asztalosmunkák 1735-ből (Borsodi Kismonográfiák 9. Miskolc, 1980)

A SZÓSZÉK KORONÁJA A századelőn behozott szószék-koronának már csak a hangve­tője és koronájának egyes darabjai maradtak reánk. Megtalál­tunk egy robusztus, durván aranyozott főnixet is, kérdéses vi­szont, hogy hozzátartozott-e a megy aszói szószékhez (16. kép). A hangvető szélén (14. kép) zsoltárszöveg olvasható. A hang vető táblájának alsó részén (12. kép) pedig a következő szöveg olvasható: „Készült 1704-dik Esztendőben — Megújuta­tott 1800-ik Esztendőben Asztalos Maist Bedé Pál által." A fel­irat egyértelműen igazolja azt, hogy a szószék és esetleg már eredeti templomi bútorzat is 1704-ben, tehát 31 évvel a templom mennyezetének festése előtt készült. Az eredeti templom bútor­zatának legkorábbi darabja, készítője, illetőleg festője is más mester volt. A mennyezetdeszkák között 1735 előtti darabot nem találtunk, azok mindegyike valószínűleg egyszerre készült és azonos kezek munkája. A karzatdeszkák esetében vethető fel — mint már utaltam rá — esetleg a korábbi származtatás, de ezt a szószékkorona alaposabb vizsgálata nem erősítette meg. A hangvető 1800. évi átfestésben maradt ránk. Alapszíne kék, a szegélyeken és a középső négyszögletes díszen fehér és vörös színű egyszerű ornamentálás található. A hangvető oldalának keskeny sávjain is ugyanezen színeket találjuk, a betűk színe fehér. Az 1800. évi festés anyaga olaj. A kék olaj festés alatt korábbi festés nyomai láthatók. Az olaj­réteget a miskolci Herman Ottó Múzeum restaurátorlaboratóriu­mában letisztították és előtárták az eredeti, az 1704. évi festést. 55 55 A munkát Kárpáti László muzeológus irányítása mellett Bistey László restaurátor végezte. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom