Szabadfalvi József: A megyaszói festett asztalosmunkák 1735-ből (Borsodi Kismonográfiák 9. Miskolc, 1980)

A MEGYASZÓI KARZATDESZKÁK A karzatdeszkákról eleddig nagyon keveset tudtunk. Egy-egy rajzot közölt monográfiájában Szendrei János és Tombor Ilona is.

53 Szendrei János megjegyzi, még azt is, hogy a Borsod—Miskolci Múzeum 1902-ben rendezett kiállításán a kétfejű sast ábrázoló deszka (3. tábla) is a karzaton volt a karzatdeszkák között.

54 A Herman Ottó Múzeum műtárgygyűjteményében tíz karzattábla található. Az 190l-es leltározás még tizenhetet említ. Ez lehet tévedés is, sorakoztathattak közé mennyezeti táblákat is, 1. pl. az említett kétfejű sast ábrázolót. Feltételezhető természetesen a pusztulás is, bár egy kis templom egyetlen karzatán sem fér el 17 tábla. A karzatdeszkák mérete a következő: Alakja mindnek egyforma: alul négyszögletes, felül pedig két kis párkányzatból indított félköríves záródású. Ez az alapvető különbség Megyaszón a mennyezet- és a karzatdeszkák között. A félkörív mellett két oldalon szabadon álló teret általában egyszínű, viszonylag vaskosabb, egymásra nagyon hasonlító virágággal töltötték ki. A karzatdeszkák is — a mennyezetdeszkákhoz hasonlóan — fülkés hatást keltenek az ornamentált felület markáns körülhatárolásával. A megyaszói karzatdeszkák ornamentikája megegyezik a már ismertetett többi deszkáéval. Ugyanazokból az elemekből építkezik és őrzi, jelzi a két mester kezének stílusát. Egyik-másik archaikusabbnak tűnik (pl. 64., 68., 69. tábla). Felvetődik a kérdés, hogy a karzatdeszkák egy része nem kophatott meg, amelyet 53 Szendrei i. m. 1904. 579.; Szendrei i. m. 1901. 157.; Tombor i. m. 1968. 54 Szendrei i. m. 1902. 66. 40