Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn (Borsodi Kismonográfiák 8. Miskolc, 1979)

bad konyhák. Szuhafőn jellegzetes ízlésre vall, hogy a konyhákat lovas szánból alakítják. A partiak erre az alkalomra kölcsönkérik a derékiét. A lovas szánt üresen elhelyezik az udvaron, kívül-belül betapasztják vályoggal, mésszel (ebben a munkában a partiak veszik ki a részüket), és felül a tűzhelyek vaslemezeivel látják el. A sütésfőzésben a nemes asszonyok járnak elöl. Parti nő inkább kisegítő munkát végez, őt nevezik konyha poklának. Gyakran a parti lagziban is a nemes nő a szakács. A hívogatás három nappal a lagzi előtt megtörténik. A hívatlanok Szuhafőn a lakodalmas ház közelébe sem mennek el. Esetleg ablakon keresztül „lesegetik" a menyasszonyt, ha történetesen házuk előtt halad el a menet. A lakodalom kétnapos, de volt úgy, hogy elnyúlt három-, sőt négynapossá. A polgári esketésnek inkább csak külső színe van. A fiatalokat Zádorfalura viszik a jegyzőhöz. Felvirágozzák a csinos szekeret, s a befogott lovakat. Ezek füleit fel is kendőzik. Ha nemeslányt, illetőleg párt visznek, akkor delin kendőt, ha parti lányt, karton kendőt tűznek a ló fülére. A hámot felcsengőzik. Mivel a partiaknak nincs szekerük, a derekasiak adnak szekeret, lovat, sőt, deréki legény hajtja a forspontot. A szekerén ül — a hajtó mögött — a két fiatal, a vőlegény násznagya és a menyasszony násznagya. A jegyzőnek külön ajándékot visznek, kalácsot hímzett kendőben, melyet a jegyző kendőstől megkap. Ezen a napon mind a vőlegényes, mind a menyasszonyos háznál külön vigalom folyik. A lakoma fogásai ekkor még egyszerűek: leves főtt hússal, külön sülthús, bor, kalács. Nagy vendégség nincs, a násznép otthon készül a másnapra. E nap reggelén mindkét családhoz megérkezik a násznép. A vőlegény násznagya, vagyis szóuszólója mellett már ott van a nagyvőüfély, s gyűlnek a kisvőfélyek, koszorús lányok. Megérkezik a cigánybanda is. A menyasszonyos háznál is ott van a nagyvőfély, a kiadó násznagy, kisvőfély. Olyan a ház, mintha ostrom alatt állna. A kisvőfély ki-kitekinget, jönnek-e a vőlegényes háztól? A menyasszony nincs jelen, csak a családtagok, rokonság. A menyasszonyt elbújtatva öltöztetik. A leánykikérés így folyik le: A vőlegényes ház udvarában feláll a menet. Elöl a vőlegény a legszebb koszorúslány balján,

10 karonfogva, utána a nagyvőfély, szószóló, kisvőfélyek egyegy koszorús lánnyal. A násznép végén a banda. A nagyvőfély kezében színes papírbojttal díszített nádvessző van. Megszólal a banda, s a násznép nótaszóval elindul. „Aki szeép lányt akar venni, Harmaton kell annak kelni, Kiszely Jóuska harmaton jár, r El is vészi ő a szeép lányt.'*