Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn (Borsodi Kismonográfiák 8. Miskolc, 1979)

Tréfálják a legényeket: „Faj a lábam, mer feltörte ja csizma, Mer ott jártam, ahol nem kellett volna. Űgy kell annak a legeénynek, hagy fájjon, Tanú j ja meg, mas kislány ho ne járjon ..." A körtánc tart egy darabig, míg a legények meg nem unják a lányok körül való álldogálást. Hamarosan beállnak ők is, majd mi­kor megszólal a húzós harmonika, egy kis csárdásba kezdenek. Észre sem veszik, hogy beesteledett, s haza kell menni. Minden legény hazakíséri a maga párját. Télen gyalogszánkón megy a hancúrozás. Van a partságon eh­hez jó hely. A Kiserdőtől egész le a Szövetkezetig, a Csiszár-szögbe csúszkálhatnak. A dombon szánkózás közben nemes fiúk parti lá­nyokkal kerülnek össze. El-eltünedeznek velük, s ha magukra ma­radnak egy-egy parti házban, elszerelmeskedik az időt. A parti lány húzza a rövidebbet: hamarosan elhagyja a deréki szeretője. Rá is illik a szomorú nóta: „Zöld a csaté, zöld a petrezselyem, Meghűlt a babámban a szerelém. Nemcsak meghűlt, hanem még is fagyott, A szívemben nagy bánatot hagyott." A parti lányok többsége azonban vigyáz magára. Tudja, mivel jár egy ilyen önző udvarlás. Nem is engedi magához a derékit: „Né fütyöréssz, né fütyöréssz, Kertem alatt ne törd a rést, Mer eén szégeény leány vagyok, Nem tehozzád valóu vagyok ..." A. fiatalság báli szórakozása is külön folyik. A derekasiak bálja polgárias keretek közt és a partiaktól elzárkózva zajlik le. Legnép­szerűbb a kórusbál. Ezen a műsor egy részét szuhafői énekkar adja, melynek tagjai nemesek. Farsangkor rendezik meg. Az énekkar mű­dalokat ad elő, még esetleg valami rövid színdarabbal toldják meg a kórusműsort. A bál zártkörű, partiak nem vehetnek benne részt. A. gazdagabb nemesi legények rendezősége meghívja rá a falu veze­tőségét a pappal, tanítóval. Részt vesz vidéki vendégség, rokonok, ismerősök. Italt fogyasztanak, de itt nem étkeznek. Fogadott cigány­zenére magyar és idegen táncokat táncolnak. A csárdást még nem felejtették el. Igen csinosan, délcegen járják még, csúsztató, lerakó lépésekkel, térdemeléssel, igen szép, büszke testtartással. A barkó területen szélesen elterjedt vasvári táncoi még néhányan szépen táncolják sarkos, kopogós, széles ívelésű lépésekkel. A sok rossz polgáir műdal mellett megszólal ajkukon népdal is: 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom