Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn (Borsodi Kismonográfiák 8. Miskolc, 1979)

A két réteg közti viszonyt napjainkban két fő tényező alakítja ki: a vagyoni helyzet és a származástudat. Haladni akar mindkét réteg. A partiaknak fáj az a helyzet, melybe az idők folyamán, társadalmi és gazdasági körülményeik folytán — a felszabadulásig — kényszerültek. Szívós munkával, takarékossággal módosítani iparkodnak. Életmódjuk, szokásviláguk kialakításában igyekeznek a volt nemeseket megközelíteni. Termelőeszközeikben ugyanis hasonlíthatatlanul hátrányban vannak. Mélyebb rokonsági kapcsolatot nem tudnak kiépíteni velük, ez legfeljebb az egyoldalú komaságig sikerül. A nemesek urak akarnak maradni velük szemben. Földjeikhez mereven rakaszkodnak, a partiakkal, mint alkalmazottakkal bánnak. Látva a partiak közeledését, sorról sorra hagyják el velük megegyező szokásaikat, életformájukat, s a közéletben a különélés formáihoz ragaszkodnak, melyek a régi világ osztályelkülönülését jelképezik (egyházi élet megkülönböztetett formái, falusi tisztségek viselése). Ha közelednek is a partiakhoz, közeledésük nem egyéb, mint úri leereszkedés. Külsőben mindkét réteg ugyanazt a paraszti benyomást teszi, mint amilyet az észak-borsodi palóc-barkó nép árul el. Mind a deréki, mind a parti paraszt beszédje, nyelve hangtani, szótani, mondattani sajátosságaiban barkó nyelv. A széles kiejtés, a magánhangzók, kettőshangzók használata (ajaktalan a hang, a hosszú zárt a hang, éi, ou, öü kettőshangzók kedvelése), egyes magánhangzók nyíltabb ejtése u helyett ó, ü helyett ő jellegzetes hangtani sajátságuk. A szóraigozás barkó jellegzetességei (-nőtt, -nól, -ni) mindkét rétegnél ugyanazok. A szóképzés barkó sajátosságaiban is egyeznek (nézeg, huzog, ugros), hangsúlyozásuk sajátos, felfelé magasodó, éneklő színezete is ugyanaz. Szókészletük, kifejezésviláguk is egy. Pl. a nemes is, a parti is így beszél: ,,Haat im elgyöttel? Ne neézegjel maan! Papnőül gyüttel, igáz-e? Ülj csak le, kedvas! Itt a kis szeék, la! Most maan beszeélgethetőnk kerek kötetlen. Végy csak abbóul a gancaabóid. Fogyaszd el mind, az ízeéket se hagyd benne!"

18 (Kerek kötetlen == végig; izék = ételmaradék). Arcuk kemény vonása, kérges kezük szorítása ugyanaz. Mindkettő paraszt. Eltérés a külsőben a nagyobb, gazdagabb nemeseknél mutatkozik (Császároknál). Azok jobban táplált emberek. Beszédjükben városias, polgári ízű kifejezéseket keresnek, s ezeket sajátos barkó kiejtésükkel használják: „Jóul elértette, mit mond az udvarlóuja. Jóul kapcsol ..." A nemes és a parti ember hajléka ma érdekes különbséget jelez. A XX. század első éveiben épült, újabb típusú házaikkal a nemesi porták a parasztsággal szemben bonyolult, meglehetősen gazdag képet mutatnak. Tipikus példát a faluderékból vettem. A nemes parasztház 4—5 osztású, de van több, 6 osztású is (8. kép). Az utca felé néz az előház, ahova az udvar felől az előszobán át léphetünk be. Az előházból az utóházba kerülünk. A kettő közt oldalt található az; 25