Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

hold szántóföldet, 1394,34 hold rétet, 58,30 hold legelőt és 811,5 hold irtást adtak bérbe. Az uradalomnak 58,5 hold szőlője, 1317,75 hold rétje, 2251,25 hold szántója, 85 hold irtása, 730,65 hold legelője maradt. Vö. OL. Delin, 6—579. A diósgyőri koronauradalom összeírása 1775 augusztusában.; BmL. XI/601. A diósgyőri koronauradalom iratai. 1007. sz. irat. A diósgyőri koronauradalom szántóföldjei-, rétjei-, legelői-, szőlői- s egyéb telkeiről szóló kimutatás. 1848. 42. BmL./601. A diósgyőri koronauradalom iratai. 718. sz. irat. Urbárium regii Coronalis dominii Diósgyőr. 1756. 43. Kilián István: A Védegylet Borsodban. Történelmi Évkönyv. I, 1965. 102. 44. Soós Imre: A Diósgyőr-Hámori vasgyár 1770—1870. Vázlatok a diósgyőri vaskohászat történetéből. Miskolc, 1960. 12. 45. OL. Kamara Liber expeditionum 1772. január A. 30. sz. 46. Enyedi János: A diósgyőri erdőgondnokság ismertetése. Ungvár, 1907. 64. 47. Andreas Kneidiger kamarai mérnök által 1776-ban készített erdőgazdálkodási, erdőfelosztási térkép, amely szöveges útmutatásokat is tartalmaz. Herman Ottó Múzeum (továbbiakban HOM.) Helytörténeti Dokumentáció (továbbiakban: HTD.) II. 24. A térkép eredeti felirata: Charten Von denen gesamten Diosgyörer Kaál Waldungen, Voraus die im Jahr 1776 von Kaál Ingenieur Andreas Kneidiger gesehene eintheilung zu ersehen. 48. Diósgyőr úrbéri előzetes kérdőíve. HOM. HTD. 53. 2527. 1. FelsőGyőr úrbéri rendezés előzetes kérdései. 1770. BmL. Politicorum Actorum. Mat. XXII. fasc. fr. 150. Kisgyőr úrbéri előzetes kérdőíve. HOM—Néprajzi Adattár—1462. 49. BmL. XI/601. 995. sz. irat. A diósgyőri koronauradalom iratai. A kir. kamara körrendelete a diósgyőr koronauradalom lakosai számára. 1813. 50. Bak János: A borsodi Bükk-hegység települései. Bp., 1932. 6.; István Sipos: Geschichte der slowakischen Mundarten des Bükk-Gebirges. Bp., 1958. 5—7. 51. Marjalaki i. m. 4—5.; OL. Delin, 6—579. A diósgyőri koronauradalom összeírása 1775 augusztusában. 52. Valószínű, hogy az erdőgazdálkodás előtérbe kerülésére azért is sor kerülhetett, mert az 1770-es években ismét bérben volt a diósgyőri uradalom. E korszak története sajnos nem tisztázott, további kutatásokat igényel. Tény azonban, hogy a bérbeadás nem változtatta meg a Grassalkovich Antal által útjára indított birtokpolitika folyamatosságát. Nagy i. m. 219. 53. Soós i. m. 12. 54. A diósgyőri papírgyártás okmányai a bécsi Hofkammersarchivból. HOM. HTD. 76. 1008. 1—13. 55. Urbárium et Conscriptiones 1720. fasc. 5. No. 4. Conscriptio dominii Diós Győr 1720. 56. Szendrei i. m. (1911.) 175, 391.; Nemes József: A miskolczi plébánia története. Knauz N. (szerk.): Magyar Sión, 1864. Esztergom, 355. 57. Borsos i. m. 108.; 58. BmL. 501/a. Borsod megye jegyzőkönyve XXI. k. 175.; HmL. Egri Káptalan magánlevéltára. Nagypréposti iratok III. (Miscellanae) XII—2/d/63 conscriptio dominii Diós Győr 1744. 59. Vö. Kneidiger i. m.; Mappa Magnic Regie Silvae Diosgyöriens. 60. HOM. HTD. 69. 6. 2. 60. Diósgyőri huta 1746. évi canonica visitatioja. HmL. Egri Érseki Egyházi Levéltár. Archívum Vetus. Canonica visitatiok. 3412. rakt. szám. 55 163—164.