Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

nek alapítása mellett részt vett a parádsasvári üveghuta alapításában is. Saját birtokain folytatott gazdaságpolitikáját igyekezett kiterjeszteni a kamarai birtokokra is. Vö. Hóman Bálint—Szekfü Gyula: Magyar történet. IV. Bp., 1935. 424.; Takács i. m. (1970) 30.; Nagy i. m. 117. 36. A diósgyőri uradalom hivatali szerveinek kiépüléséről L. OL. E 332. A Diósgyőri és Diósgyőr-tokaji uradalmi igazgatóság iratai 1756—1870.; OL. E 687. A diósgyőri uradalmi ügységség iratai 1755— 1881.; OL. E 689. A diósgyőri uradalmi pénztári hivatal iratai. Vö. Nagy i. m. 134. A diósgyőri uradalom hivatali épületeiről L. OL. Delin. 6—579. (391—393. 1). A diósgyőri koronauradalom összeírása 1775 augusztusában. 37. Lichtenstein József: „Miskolcz" kir. városságának története. Miskolc, 1908. 5.; Deák Gábor—Gyimesi Sándor: Olvasókönyv Borsod—Abaúj—Zemplén megye és Miskolc város történetéhez. Miskolc, 1965. 69—71. A szemelvénygyűjtemény közli Grassalkovich Antal és Miskolc között megkötött és jelentőségét vitatott szerződést, az ún. Grassalkovich-féle szerződést.; Sárközi i. m. 89.; Tóth i. m. 42, 106. 38. Leveles i. m. 89—90. 39. Kiválóan tükrözi ezt a Felső-győriek panasza: „Minek utánna 1755 dik Észtben a Felséges Pozsonyi Camara a Tettes Ns. Egri Káptalaniul ki váltotta, és maga keze s birodalma alá vette volna a DiósGyőri Dominiummal ezen helységet, ugyan akkor, tejendő adózásunk és szolgálatunk eránt Contractusra lépvén az Tettes Dominiummal, azótátul fogva azon Contractus szerint teszszük ugyan Pénzbeli adózásunkat: de az Rabotázást a mellyre köteleztettünk sokkal másként, és többet tétetett mind ekkoráig velünk a Tettes Ns. Káptalannal is volt Contractusunk, minden fizetésünk és szolgálatunk eránt, de az, hogy a Tettes Nemes Káptalannak Birodalma alatt, az említett Contractus és alku mellett sokkal könnyebb volt adóznunk és szolgálnunk." Borsod megyei Levéltár (továbbiakban BmL) úrbéri rendezés előzetes kérdései. 1770. Politicorum Actorum Mat. XXII. fasc. 1. Fr. 150. 40. A görögök gazdasági szerepéről és az általuk bérelt uradalmi objektumokról még nem készült kimutatás. Számtalan adattal lehet bizonyítani a diósgyőri uradalom 1755 utáni gazdálkodásukban elfoglalt helyüket. Így: BmL. X1/601. A diósgyőri koronauradalom iratai. 725. sz. 1791-ben három görög bérli Miskolc, Diósgyőr regálé jószágait, Aranyos és Csaba korcsmáitatását évi 7000 forintért.; 958. sz. 1784-ben a görögök évi 3300 Ft-ért bérlik az összes uradalmi boltot.; Vö. Dobrossy István: A görög kereskedők szerepe és jelentősébe Miskolc 18. századi üzlethálózatában. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. Miskolc. 1975. 21—32. 41. A diósgyőri koronauradalom 1775. évi összeírása szerint: „Mivel az uradalom földművelést nem űz, nincsennek is szántóföldjei, kivéve a Dőri házhoz és a két miskolci nemesi kúriához tartozó kis földeket, amelyeket a múlt évben a városi lakosok vettek bérbe. Kaszállóia van az uradalomnak Miskolcon és Diósgyőrben összesen 581 4/8 kaszás." Ezzel szemben kiderül, hogy az úrbérrendezés után 10 183 hold szántó, rét és legelő maradt az uradalom saját kezelésében. Mivel ezeket bérletként értékesítették, nem tekintették majorsági földbirtoknak. Az uradalmi földekből Miskolcon a mészárszék haszonbéréhez 24 hold szántó, 38 hold rét, Diósgyőrben a mészárszékhez, kocsmához, pálinkaházhoz 44.75 hold szántó. 428,6 hold rét tartozott. Keresztesen a mészárszékhez 60,75 hold szántó, 134.75 hold rét. a kocsmához 29.5 hold szántó, 7,5 hold rét, a vendégfogadóhoz 37,75 hold szántó és 1,75 hold rét tartozott, összesen 3475,75 54