Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

ben jelentős mértékben megváltozott a bükki hutatelepülések lakosságának az üvegkészítő műhely és a piac közötti kapcsolatban betöltött szerepe. Az 1799-ben alakult miskolci asztalos céh tagjai sorába 1844. november 17-én lépett először üveges mester. Czibula József üveges ekkor jelentette be „ .. . miszerint a kis Céh egyennei közzé kivánna bé állítani, mestersége müvébül remekelni, azon készséget hogy a Ns. Céhnek minden terheiben részt venne, mint rendes módon be állott üveges mestert társunknak bekebeleznénk, szokott mód szerint a hitet fel vette, ez utal mester taksát fizetett."

137 Czibula József felvétele után 1847-ben Cibula Boldizsár „vidéki üveges mester" és Schir Ferdinánd üveges mester, 1848ban pedig özvegy Megelle Károlyné üveges mester is tagja lett az asztalos céhnek. Ez a négy személy a bükki hutatelepülésekből származott, ott sajátították el az ablakozás és üvegmetszés tudományát. A diósgyőri koronauradalom területén, de Borsod megyében is a városi céhes ipar bölcsője a bükki üveggyártás volt. A városi céhes ipar nemcsak az üveges munka során alapvetően fontos üvegtermékeket szerezte be a bükki hutákból, hanem szakemberszükségletét is innen biztosította. A mesterek egy része még a 19. század második felében is mint vidéki mester (landmeister) szerepelt a nyilvántartásokban. A miskolci asztalos céh első üveges mesterei mellett tanulták a későbbi céhes iparosok az üveges szakmát, mesterséget. Schir Ferdinándtól 1848-ban szabadult Cselkovits Ferenc, 1851-ben pedig Varga György és Szentléleki Máté. Czibula József üveges mester tanítványa volt az 1848-ban felszabadult Cibula Imre, valamint az 1851-ben szabadult Kohulák Vilmos és Muha András. 1851—1853 között 8 új mesterrel szaporodott a miskolci asztalos céh, de nemcsak Miskolc és közvetlen környékének üvegesei tanulták itt a mesterséget, hanem távoli területek szülöttei is itt sajátították el a bükki üvegiparon kialakult céhes mesterség fortélyait. 1850-ben „Hermanovszky Netusz Rosnyai születés", „Treznai János ábrányi születés", „Czetka Ferentz kövesdi születés", 1853-ban pedig „Nemes Péter keretsendi születés" sajátította el többek között az üveges szakismereteket. Több idegen mester is költözött Miskolcra és kérte felvételét az asztalos céhbe. 1853-ban Popovits Péter becskereki üveges mester kérte a céhet, hogy mint „helybeli lakost fogadnánk társaságunkba".

138 A 19. századi modern kristálystílusnak megfelelő díszítéseket kezdetben idegen, általában német származású üvegesek honosították meg. Német üvegest alkalmazott Hirsch Emánuel miskolci kereskedő is, aki „Közép piaczon Tettes özvegy Lengyel Sámuelné asszony házában fel állított üvegkereskedését bátorkodik a' t. ez. Közönségnek ajánlani — 's figyelmezteti arra, hogy állandóan egy ügyes metszőt tart tárában, ki mindenféle szép metszéseket, czime- 46