Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

méretű kemencében égették, finomították a szabad ég alatt álló égetőkemencében kifőzött hamuzsírt. Ugyanakkor ebben a kemencében olvasztották folyékony üvegmasszává az üveg nyersanyagait. Ez a nagyméretű kemence volt egyben a műhelykemence is, mert a benne megolvasztott masszából állította elő hat munkás a különböző üvegtermékeket. Egy két kéménnyel ellátott kemencében a fűtéshez és a fahamu készítéséhez szükséges faanyagot szárították. Az ablaküvegek előállítására pedig egy széles szájú kemence szolgált. A negyedik ún. hűtőkemencében fokozatos tűzön hűtötték a kész termékeket, mert az üveg ismert fizikai tulajdonsága miatt szabad levegőn hűlve megrepedt, elpattant volna. Az üveghuta leltára 1. Hosszú kerek vasdarab 2 drb 2. Fogó, melynek segítségével a fatörzseket a kemencébe helyezik 1 drb 3. A folyékony üveg kavarására szolgáló vasrúd 1 drb 4. Még használható állapotban levő vaskanál 1 drb 5. Használt vasabroncsok, amelyek egy fatörzsek kemencébe helyezésére szolgáló faeszköz két végéhez csatlakoznak 3 drb 6. Kisebb ugyanilyen fajta vasabroncsok ... 2 drb 7. Egy zúzásra szolgáló jelentéktelen vaseszköz 1 drb 8. A zúzóeszközhöz tartozó vasabroncs .... 1 drb 9. „Ferschin fesischen" (?) nevű hutához tartozó eszközök 5 drb 10. Sol Sysen (?) 4 drb 11. Kőtörésre szolgáló kopott, de még használható bunkók 2 drb 12. Kőtörésre szolgáló kopott, nagyobb kalapács 1 drb 13. Kőtörésre szolgáló fából készült zúzóeszköz 1 drb 14. Üveg készítésére szolgáló különböző alakú és nagyságú agyagformák, nagyobbrészt hasadtak, ezért vaslemezekkel vannak öszszefogva, amelyeket a kemencemester maga tartozik elkészíteni 31 drb 15. Hamuáztatásra szolgáló használható hordók 2 drb 16. Ép és sértetlen vasüst 1 drb 17. Jó állapotban levő nagy csövek 2 drb 18. Spleisz-nek nevezett üvegtörmelék 3 kila