Petercsák Tivadar: Hegyköz (Borsodi Kismonográfiák 6. Miskolc, 1978)

hosszú lesz a tél." Ezek a szólások arra utalnak, hogy hosszú tél várható, és a takarmányozáshoz még az állatok által meghagyott törmelék takarmányra, az izékre is szükség lesz. Hasonló mondásokat ismernek Gyertyaszentelővel (február 2.) kapcsolatban is: „Ha fénylik Gyertyaszentelő, az izéket is szedd elő!" Filkeházán azt tartották, hogy ha ezen a napon a madarak vizet isznak az úton, hosszú tél várható. Gergely napján (március 12.) Pusztafaluban az iskolás gyerekek a tanító vezetésével végigjárták a falut, s az alábbi rigmusért pénzt, tojást, vagy egyéb élelmet kaptak, ami a tanítóé lett: Kérem asszonyomat, adjon vagy két tojást, Kérem a tarkát, tojjon helyébe mást. A fekete, sárga, fejér és a suta, Tojjanak sokakat minden Gergely napra. A Vízkereszttel kezdődő farsangnak a végét, a farsang farkát, minden faluban mulatozással, vidámsággal, bállal ünnepelték meg a fiatalok, rendszerint a fonókban. A nagyböjt 7 hétig, farsang végétől húsvétig tart, s ez alatt a katolikusok szerda és pénteki napokon húst, zsírt nem fogyasztottak, csak olajjal és vajjal főztek. Húsvét, a tavasz első igazi ünnepe és még ma is élő hagyományok fűződnek hozzá. A katolikus családoknál húsvét előtt elkészítik a sajátos húsvéti ételeket: édestúró vagy túrócska, sonka, kolbász, töltelék, tojás, vaj kalács, s ezeket együttesen pászkának nevezik. Kosárba rakják, hímzett vagy szőttes terítővel letakarják és vasárnap délelőtt a templomba viszik, ahol a pap megszenteli. A szentelt pászkát, vagy szenteltet fogyasztották régen az ünnepek alatt. Húsvét vasárnap sok családnál még ma is ezt eszik, de ezzel kínálják a locsolkodókat is. Húsvét hétfő az öntözködés, locsolkodás napja. Ekkor a fiúgyerekek csoportokat alkotva sorra járnak minden házat, ahol korukbeli lány lakik. Pusztafalun ezzel a verssel köszönnek be: Szerencsés jónapot kívánok e háznak, Friss vizet azoknak, akik meg nem fáznak. Látom, itt egy virág hervadozik, Ha talán megöntöm, jobban illatozik, Friss vizemtől minden része kivirágzik, Fáradtságomért egy pár hímessel tartozik. A századforduló idején a legények még a kút mellett, csuporral öntötték a vizet a lányokra. Később terjedt el a szagos vízzel, kölnivel való locsolkodás, de azért jelképesen még ma is megöntik vízzel a lányokat. A gyerekek és legények az 1950-es évekig csak hímes tojást, 95 hímest kaptak a lányos házaknál, azóta a gyerekeknek inkább pénzt