Petercsák Tivadar: Hegyköz (Borsodi Kismonográfiák 6. Miskolc, 1978)

1. A HEGYKÖZ TÖRTÉNETI, NÉPRAJZI KÉPE Az abaúj-zempléni Hegyköz Magyarország legészakibb tája, a Zempléni-hegység keleti oldalán húzódik. A csehszlovák határ mentén, Sátoraljaújhelytől északra fekvő, 400—700 méter magas hegyekkel körülvett és északon a Nagy-Milic által lezárt medencét a vulkáni földmozgások, törések, süllyedések alakították ki. A Hegyköz elnevezésű területhez a Bózsva patak völgyében, a Hollóháza és Kovácsvágás—Füzérradvány közötti teknőszerű medencében elhelyezkedő községeket sorolják. A Hegyköz név későn, csak a XIX. század elején tűnt fel az Abaúji Református Egyházmegye vizitációs jegyzőkönyveiben. A múlt század során a vármegyei monográfiák és a mezőgazdasági szakirodalom is használja e nevet. A kifejezés az itt élő lakosság körében is ismert, sőt a szomszédos területeken, a Bodrogközben, a Hegyalján és a Hernád völgyében is elterjedt. A szűken vett Hegyközhöz északról kezdve az alábbi falvak tartoznak: Hollóháza (H.), Füzérkomlós (Fk.), Füzér (F.), Pusztafalu (Pf.), Nyíri (Ny.), Filkeháza (Fh.), Füzérkajata (Fka.), Kisbózsva (Kb.), Nagybózsva (Nb.), Pálháza (P.), Kishuta (Kh.), Nagyhuta (Nh.), Füzérradvány (Fr.), Kovácsvágás (Kv.) és Vágáshuta (Vh.), A 15 község a Bózsva patak völgyében és a kis patakok mentén, a hegyek között, illetve a hegyek lábánál települt meg. Legújabban kiterjedt a Hegyközhöz tartozó terület. Az újabb néprajzi szakirodalom, de a vidék lakossága is ezt a tágabb elnevezést használja. Ideszámítják a Füzérradványtól délre eső, keletre lejtő és a Ronyva völgye felé nyitott, enyhén dombos síkság, Sátoraljaújhely és a csehszlovák határ között fekvő községeit, ezek: Vilyvitány (V.), Mikóháza (M.), Felsőregmec (Fre.) Alsóregmec (Ar.), Széphalom (Sz.), és Rudabányácska (R.) (1. kép). A Hegyköz változatos és egymástól eltérő természetföldrajzi adottságú területekből áll. Még a nagyjából azonos domborzati viszonyokkal rendelkező medence is különböző megélhetési lehetőségeket nyújt az itt élőknek, attól függően, hogy a falu határában milyen arányt képvisel az erdő, milyen a szántóföldek és a legelők minősége. A medence közepén, a fő közlekedési utak mentén és a hegyek lábánál fekvő községek lakói földműveléssel, állattartással 5 és erdőmunkával foglalkoztak. A hegyek közé mélyen benyúló