Petercsák Tivadar: Hegyköz (Borsodi Kismonográfiák 6. Miskolc, 1978)

2. AZ ERDŐ HASZNA Az erdő rendkívül fontos volt a hegyközi nép életében. Egykor az egész vidék egybefüggő erdőség volt, melyből irtással nyerték a művelhető szántóföldeket. Az erdő élelmet, tüzelőt, munkalehetőséget, gazdálkodási és háztartási eszközöket, az állatok számára legelőt és takarmányt biztosított, de jórészt fából építették a lakóházakat és melléképületeket is. Az erdő jelentőségét szemlélteti, hogy a 19. század végén a hegyközi falvak 49 260 kat. hold összterületéből 26 249 kat. hold az erdő, és csak 12 786 kat. hold a művelhető szántóföld. Tulajdonjogilag kétféle erdő volt a Hegyközben : magán, vagy uradalmi és közbirtokossági. Az uradalmi erdők nagy része a füzérradványi Károlyi család birtokában volt. Az 1853ban kibocsátott úrbéri pátens hatására a Hegyközben az 1860-as években történt meg a földesúri és a volt jobbágyerdők elkülönítése. A volt jobbágykori erdei haszonvételek helyett a falvak meghatározott erdőterületet kaptak, melyet osztatlanul, közösen birtokoltak, s melyből rendszerint a szátóterület arányában részesedtek. Az 1900-as évek elejéig a közbirtokosságok magukba foglalták a Legelőtársulatot és az Erdőbirtokosságot. Ettől kezdve központi rendelkezések hatására különválasztják a két rész-szervezetet, és a közös erdővel kapcsolatos ügyeket az erdőtulajdonosokat tömörítő erdőbirtokosság intézte, amit továbbra is leggyakrabban Közbirtokosságnak neveztek. Falvanként egy közbirtokosság volt, csak esetenként (közös vásárlás), illetve az 1946-os erdőosztás után létesült új szervezet (pl. Vágáshuta). A közbirtokosságoknak évenként választott tisztségviselői voltak: elnök, erdőgazda vagy erdőbíró, pénztárnok, 5—6 választmányi, választmánysági tag. Együtt alkották a vezetőséget A közbirtokossági erdőből évenként meghatározott mennyiségű fát kivágtak, és az erdőjog alapján szétosztották a tagok között. A részesedést, az ún. jogot, rendszerint a szántóföld mennyisége határozta meg. Pl. Kovácsvágáson 2 kat. hold után, Filkeházán 3 hold után kaptak egy jogot. Az egy jog után járó fa mennyisége községenként és évenként változott, attól függően, hogy az erdőből mennyit jelöltek kivágásra. A földosztáskor juttatott erdőkből vagy új erdőkből a szegényebb nagycsaládosok 4—5 erdőjogot kaptak. A közbirtokossági erdőt télen vágták. A kivágható fákat erdő13 mérnök, erdész és a vezetőség tagjai együttesen jelölték ki. ők